Matolcsy György;Magyarország;MNB;Orbán Viktor;gazdaságpolitika;

„Nem az a kérdés, mik voltak Matolcsy beszédének mozgatórúgói, hanem az, hogy mit indíthat el a kormány gazdaságpolitikájában”

A nagy vihart kavart hétfői Matolcsy-beszéd, valamint az EU nyomása lehetőséget adhat a magyar kormánynak a gazdaságpolitikai irányváltásra.

Hiába próbálta elhallgatni a közmédia Matolcsy György MNB-elnök a kormány gazdaságpolitikáját bíráló szavait, azok sokakhoz eljutottak. Tegnap a parlamentben napirend előtt Vajda Zoltán MSZP-s képviselő tolmácsolta Matolcsy György hétfőn, a gazdasági bizottság ülésén hangzott beszédét. Vajda korábban lapunknak elmondta, hogy Matolcsy helyzetértékelésével szakmailag egyetért, ezért veszi kölcsön beszédét. 2021-ben megbomlott a gazdaságpolitikai összhang a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány között: míg a jegybank a fékre, addig a kormány a gázra lépett – utalt emlékezetes beszédében az MNB elnöke a kormányzati pénzszórásra. Ez az egyik oka, hogy elszabadult Magyarországon az infláció, s emiatt jövőre is alapesetben 15 százalék lesz az pénzromlás, de a 18 százalékot sem lehet kizárni vagy – fogalmazott. Az MNB elnöke bírálta a kormány válságkezelési politikáját is, az ársapkák eltörlését kérte azok inflációemelő hatása miatt, illetve egyensúlymegőrző költségvetési politikát „követelt” a kormánytól az infláció visszaszorítása érdekében.

A sajtó, az ellenzék és a kormánypárti politikusok kedden azt találgatták, mi motiválta Matolcsy mostani megszólalását. A közvélekedés szerint az akár lehet Nagy Márton és Varga Mihály miniszterekkel szembeni személyes  ellenszenv szakmai kivetülése is. (Lásd keretes írásunkat). Közelebb állhat a valósághoz, hogy a kormány az elmúlt hónapokban sorra olyan döntéseket hozott (kamatstop, árstop), amelyek  akadályozták a monetáris politika érvényesülését, az antiinflációs politikát. Jelenleg a jegybank irányadó kamata 18 százalék – ezért emelte október elején annak érdekében, hogy stabilizálja a vészesen romló forint árfolyamát és fellépjen az infláció ellen. A kormány a különböző kamatstopokkal a támogatott hitelek folyósításával azonban akadályozza jegybank monetáris politikájának érvényre jutását, és ezzel az infláció megfékezését.

Míg kedden a kormány megpróbálta negligálni Matolcsy beszédét, az ellenzéki politikusok azt hangsúlyozták, hogy jegybankelnök két dolgot állít: azt, hogy az Orbán-kormány a felelős a megélhetési válságért, másrészt hogy Orbán Viktor hónapok óta hazudik az országnak a válság okairól. Molnár Csaba, a DK politikusa szerint Matolcsy György beismerte, hogy az elmúlt 12 év vezetett az „orbáni” inflációhoz és a megélhetési válsághoz; azért megfizethetetlen a rezsi, azért van történelmi élelmiszerdrágulás, mert Orbán Viktor nem tud kormányozni. A szokatlanul nyílt beismerésből úgy tűnik, hogy a megélhetési és gazdasági válságot egy kormányválság fogja követni, az Orbán-rendszer repedezni kezdett a saját maga által előidézett válság miatt, ezért is állított fel a DK árnyékkormányt – tette hozzá a képviselő.

Nem az a kérdés és nem az a fontos, hogy mik voltak Matolcsy György beszédének mozgatórúgói, hanem az, hogy mit indíthat ez el a kormány gazdaságpolitikájában – mondta a Népszavának Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezetője. Matolcsy által elmondottakra már korábban rengetegen felhívták a figyelmet:  például az árstopok és a kiskereskedelmi különadók káros hatásaira, hogy ez sokban hozzájárul a nemzetközileg kiemelkedő a hazai inflációhoz. Mindenképp változnia kell a gazdaságpolitikának, ha másért nem az uniós pénzek körüli vita miatt, de a Fideszen vagy a kormányon belüli gondolkodáshoz lökést adhat a jegybankelnök beszéde is – tette hozzá a közgazdász. A jelenlegi uniós nyomás alatt áll a kormány, és az uniós támogatások engedélyezéséért várhatóan sok mindenben engedni is fog, amiből az is következhet, hogy változnia kell a gazdaságpolitikának. A nagy kérdés csak az, hogy ez milyen irányba történik: a várakozásaink szerint a kormány januárban kivezeti a benzinárstopot, már ha addig egyáltalán fenntartható lesz - mondta Palócz Éva. Ebben a kérdésben minden bizonnyal a miniszterelnök dönt, ám most már azzal is számolni kell, hogy Orbán nem akar Matolcsy beszéde után ilyen döntést meghozni. A gazdaságpolitika fő irányában nem várható változás, ugyanis ez a rendszer nem tud másként működni, de apróbb kiigazításokra most lehetősége van a kormányfőnek. Mindenesetre Orbánnak el kell gondolkodni a jegybankelnök szavain – tette hozzá Palócz Éva.

Nekiesett a kormánypropaganda Matolcsynak

Kedden sem reagált érdemben a kormány a Matolcsy György által megfogalmazott, ám a független közgazdászok, elemzők által amúgy ezerszer megfogalmazott gazdaságpolitikai kritikákra. Ehelyett Matolcsy hiteltelenítésébe kezdett a kormánypropaganda. A Világgazdaság online portál egy szerző nélküli cikkben írta meg, hogy értesüléseik szerint Matolcsy mandátumhosszabbítást kért kért – meg nem nevezett időpontban - a Fidesz frakciótól. A cikk szerint Matolcsy az szerette volna elérni, hogy élethosszig, de legalább 2031-ig hosszabbítsák meg MNB-elnöki mandátumát, de ezt a frakció elutasított. A NER-lap szerint az ebből fakadó személyes sértettség motiválta Matolcsy kritikus beszédét. Az MNB cáfolta a „pletykákat” és helyreigazítást kért a NER-laptól. A jelenlegi szabályok szerint a jegybankelnököt hat évre nevezi ki a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára, és egyszer hosszabbítható a mandátuma. Matolcsy jelenleg második hatéves mandátumát tölti a jegybank élén, amely 2025 márciusáig érvényes. Utoljára 2019-ben volt napirenden a megválasztása, így nem egészen világos mikor került volna sor egy ilyen kérésre.