Több száz iskolában indul munkabeszüntetéssel a csütörtöki nap országszerte, tanévkezdés óta ez már a negyedik alkalom, hogy a pedagógus szakszervezetek egységes, országos sztrájkot hirdettek. Az Orbán-kormány ugyanis még mindig nem reagált érdemben a tanárok, diákok, szülők követeléseire. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, tapasztalatai szerint egyre bővül a tiltakozók köre, ugyanakkor előfordult, hogy egy-egy intézményben visszavonták a csütörtökre bejelentett sztrájkot, mégpedig azért, mert a tankerületek rendkívüli szünetet rendeltek el, így a munkabeszüntetésnek sincs értelme. Az érdekvédő szerint ennek ellenére is több száz intézmény több ezer dolgozója fog sztrájkolni csütörtökön, emellett mintegy ezren jelezték, hogy polgári engedetlenségbe kezdenek.
Ismét vannak olyan iskolák, ahol már korábban is volt sztrájk, de most a korábbinál több pedagógus csatlakozott. Nagy Erzsébet hangsúlyozta, a résztvevők végleges száma csak később fog kiderülni, mert vannak, akik nyilvánosan nem jelentették be vagy utólag csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
A Közép-Budai Tankerületi Központban egyszerre 27 iskola tanárai szüntetik be a munkát, a céljuk az, hogy az országos sztrájknapon 60 százalék feletti legyen a részvétel a tankerületben. Több budapesti iskolában pedig hosszabb távú sztrájkra készülnek, például a Brassó Utcai Általános Iskola 35 dolgozója december 8-tól 20-ig tervezi beszüntetni a munkát. Határozatlan idejű sztrájkra készülnek az Óbudai Gimnáziumban is. Mint írták, azért vannak felháborodva, mert
“hiába kérnek a szakszervezetek, a tanárok, a diákok, a szülők, az őket támogató szervezetek érdemi párbeszédet, szakmai egyeztetést már több mint egy éve, válaszként csak fenyegetések és kirúgások történnek”.
Szeptemberben öt, november végén pedig nyolc tanárt rúgtak ki több budapesti középiskolából, amiért polgári engedetlenségből nem tartották meg néhány órájukat. Most az utóbbiak is munkaügyi bírósághoz fordulnak, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli őket. A jogvédő szervezet szerint az elbocsájtás aránytalan retorzió volt, hiszen három hónap alatt, mióta a tiltakozások elkezdődtek, az érintett pedagógusoknak mindössze 10-15 órájuk maradt el.
De nemcsak a tanárok, a diákok is sztrájkba kezdenek: csütörtökön országszerte legalább száz intézmény tanulói tartanak ülősztrájkot. Az Egységes Diákfront képviselői - akik már egy hete virrasztanak a Belügyminisztérium előtt, így is tiltakozva a tanárok kirúgása ellen - szerdán azt is bejelentették, a reggeli órákban a Blaha Lujza téren is demonstrálni fognak, ahol megpróbálják blokkolni a forgalmat. Pedagógusok egy csoportja a Szentendrei út és a Bogdáni út kereszteződésénél is sávlezárásra készül. Demonstráció szerveződik a Budai Várban, a Sándor-palota elé is, a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai és szülői közösségének tagjai petíciót szeretnének átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek és Novák Katalin államfőnek. Szolidaritást vállaltak az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói is, akik az Egyetem téren fognak demonstrálni. Budapesten kívül Törökbálinton, Gödön, Nagykanizsán, Miskolcon, Vácon és Szentendrén is lesznek megmozdulások.
Ab: nem alkotmányellenes a sztrájkjog korlátozása
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az ellenzéki parlamenti képviselők által benyújtott beadványt, amelyben az iskolai sztrájkot korlátozó előírások alkotmányellenességének megállapítását kérték. Mint ismert, a kormány először rendeletben, majd törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát azzal, hogy a tanórák felét, érettségiző osztályok esetében az órák 100 százalékát meg kell tartani a munkabeszüntetés ellenére is. A sztrájk így alig érezhető (különösen, ha kevesen vesznek részt benne), illetve csak jogi kiskapuk kihasználásával lehet láthatóbbá tenni.
Az Ab szerint ez nem alaptörvényellenes, hiszen a pedagógusoknak nem tiltották meg, hogy sztrájkoljanak, a korlátozó intézkedések pedig “legitim célból, a szükséges mértékben” történtek. Itt a gyermekek művelődéshez, megfelelő testi és lelki fejlődéséhez fűződő jogára hivatkoztak. Mint arra a hvg.hu rámutatott, az Ab-n Handó Tünde alkotmánybíró (Szájer József egykori fideszes politikus felesége) volt az ügy előadója.
Ugyanakkor két alkotmánybíró nem értett egyet a többségi döntéssel: Schanda Balázs szerint igenis alaptörvénybe ütközik, “ha a törvény nem biztosítja a munkavállalók érdekérvényesítési képességét a munkáltatóval szemben”. Szabó Marcell pedig arra mutatott rá, a sztrájk olyan esetekben is kiüresedik, amikor az a jövő nemzedékek nevelését és oktatását (így épp a gyermekek művelődéshez való jogának előmozdítását) is célozza.
