A jövő év elején, akár 26 százalék felett is tetőzhet az infláció – derül ki a lapunkhoz eljuttatott pénzintézeti elemzésekből.
Mint arról a Népszava is beszámolt, novemberben az infláció 22,5 százalékon állt meg Magyarországon, ami a legnagyobbnak számít az EU-ban.
Itt vannak az adatok, Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész Európai UnióbanAmi az élelmiszerek drágulási sorrendjét illeti, a tojás 102,9, a kenyér 81,8, a tejtermékek 79,0, a sajt 78,8, a vaj és vajkrém 77,3, a száraztészta 70,8, az édesipari lisztesáru 69,1, a margarin 60,3, a baromfihús 54,4, a péksütemény 54,0, a tej pedig 52,9 százalékkal kerül többe.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a vártnál nagyobb inflációval kapcsolatban kiemelte, havi szinten leginkább az élelmiszerek árának emelkedése húzta fel a mutatót, de továbbra is ütemesen drágulnak fogyasztási- és iparcikkek, valamint a piaci szolgáltatások is. „A maginfláció tovább gyorsult, novemberben 24 százalékos volt, továbbra is az erőteljes inflációs nyomásra utal” – emelte ki.
„Mi a jelenlegi kilátások alapján azt várjuk, hogy jövő februárban érheti el a csúcspontját az infláció, valamivel 26 százalék feletti szinten. 2023 nyarán csökkenhet a mutató 20 százalék alá, a jövő év végén kerülhet az egy számjegyű tartományba. Így a 2023-as éves átlagos infláció meghaladhatja a 18 százalékot”
– közölte.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szintén hangsúlyozta, az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott.
„A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a hatósági üzemanyagárak kivezetése miatt miatt az idei átlagos inflációs várakozásunkat kismértékben 14,6%-ra, azonban a jövő évit jelentősen, 17,5%-ra emeljük.
Hangsúlyozta azonban, hogy
a kedvezményes üzemanyagárak megszüntetése önmagában mintegy 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációt, azonban a jövő év során az üzemanyagárak fokozatos mérséklődésével számolnak.
Virovácz Péter, az ING elemzője a 24 százalékos éves bázisú maginflációs mutatóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy újabb, havi 2,1 százalékos emelkedésről van szó.
Egészen 1996-ig kell visszalapozni a gazdasági naptárt, hogy hasonlóan magas alapvető inflációs nyomást lássunk a magyar gazdaságban
– emlékeztetett.
Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 69 esetben éri el vagy haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár közel 50 százalékáról beszélünk. Az infláció a fogyasztói kosár 77 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.
Az ING elemzője szerint a jövő év elejére már 25-26 százalék közötti éves bázisú infláció várható. A legutóbbi adatok azonban azt jelzik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye egyre jobban fékeződik. A technikai recesszió következtében pedig a vállalatok átárazási képessége is gyengül, vagyis előreláthatólag a jövő év elején már kevésbé lesz magas a havi ütemű infláció, mint egy évvel korábban. Mindez pedig magával hozza az éves bázisú inflációs mutató lassú fékeződését.
„Komoly inflációs kockázatot hordoz azonban a minimálbér-tárgyalás. Amennyiben rendkívül magas, egyszeri emelésről születik megállapodás, úgy az arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy a bértorlódás miatt ők is jelentősebben emeljék a bérköltségeket. Ez pedig beindíthatja az ár-bér spirált. Ez jelenti a legnagyobb veszélyt arra, hogy 2023 elején tetőzni tudjon az infláció”
– tette hozzá.