Feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a csengeri örökösnő néven elhíresült P. Mária vesztegetés és hűtlen kezelés ügyében – értesült lapunk.
P. Mária beadványa szerint
egy alföldi vállalkozás, a Kiskun Tender Kft. rajta keresztül küldött Kósa Lajos akkor debreceni polgármesternek 2014-2015 ben több részletben 68,3 millió forintot, hogy Kósa elintézze egy Debrecenben „beragadt”, több száz millió forint kifizetését, ő pedig a Kiskun Tendertől a számlájára érkezett pénzt átadta Kósa Lajosnak.
A feljelentés nem sokkal az után született, hogy a napokban a bíróság – első fokon – igazat adott P. Máriának, akiről Kósa Lajos korábban azt állította, hogy csalásért már elítélték. Ezzel a bíróság szerint a fideszes politikus megsértette a nő jó hírnévhez való jogát. Jelenleg ugyanakkor a mátészalkai járásbíróságon folyamatban van egy eljárás csalás vádjával P. Mária ellen.
A bíróság elsőfokú döntése szerint Kósa Lajos megsértette a csengeri örökösnő jó hírnevétP. Mária neve akkor lett szélesebb körben ismert, amikor azzal állt elő, hogy mesés összegű, akkori árfolyamon mintegy 1300 milliárd forintnyi örökséggel rendelkezik Németországban és Svájcban, de a pénzhez nem tud hozzájutni. A meglehetősen zavaros történet szerint P. Mária az örökség hazahozatala érdekében kereste meg Kósa Lajost, aki vállalta, hogy segít a 4,5 milliárd eurónyi örökségből magyar állampapírokat vásárolni. Hogy ehhez miért kellett volna a politikus segítsége, rejtély, ahogy az is, hogy a közgazdász Kósa miért írt alá olyan közjegyzői közokiratokat, amelyek szerint a Csengeren addig egy kisboltot vezető P. Mária a kezelésébe adja az örökséget, vagy amiben később 800 millió forintnyi ajándékot is ígért Kósa Lajos édesanyjának. A politikus hosszú évekig kapcsolatban maradt P. Máriával, a nő állítása szerint közösen többször jártak Svájcban.
P. Mária szerint ennek a baráti kapcsolatnak a farvizén történt, hogy 2013-ban bizonyos K. Zoltán azzal kereste meg a Kiskun Tender nevében, hogy hozza őket össze Kósával, mivel jelentős, százmilliós kintlévőségeik ragadtak bent Debrecenben. A találkozó állítása szerint megtörtént, majd a Kiskun Tender Kft. P. Mária számlájára utalt több részletben 63,8 millió forintot.
P. Mária szerint ezt a cég Kósa Lajosnak küldte „alkotmányos költségként”, az ő szerepe a feljelentés alapján annyi volt, hogy átvette, majd átadta a pénz a politikusnak.
A „csengeri örökösbotrány” kirobbanása után azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az ügyészség végül Kósa Lajosnak és K. Zoltánnak a tanúvallomásait fogadta el, miszerint a Kiskun Tender kölcsönbe adta P. Máriának a pénzt, mivel az asszony azzal hitegette a céget, hogy majd a mesés örökségből kifizeti őket. P. Mária állítja: ő nemhogy senkit sem ismert a Kiskun Tendertől – K. Zoltánnak semmiféle tisztsége nincs a cégben –, ám még a cég telephelyéül szolgáló városban sem járt életében. Ugyanakkor tény, hogy K. Zoltán és P. Mária az ügylet után évekkel aláírtak egy ilyen kölcsönszerződést. P. Mária szerint a szerződés ötlete K. Zoltántól származott, hogy utólag lepapírozzák a pénzátutalást.
Az ügyészség vádirata végül Kósa Lajost teljességgel kihagyta az ügyből, részben amiatt, mivel P. Mária a Kósára tett terhelő tanúvallomását a nyomozás során visszavonta. Ez utóbbit az asszony a feljelentésében most azzal magyarázza, hogy akkor rövid időre új ügyvédje lett, aki akkor azzal kecsegtette, ha visszavonja a Kósára terhelő vallomást, akkor szabadlábra kerülhet.
