Miután Castillo – hogy elébe vágjon az erkölcsi alkalmatlanság címén kezdeményezett újabb vádemelésnek – bejelentette szerdán a kongresszus feloszlatását és rendkívüli kormányzás bevezetését, miniszterek egész sora mondott le perceken belül. A rendőrség és a fegyveres erők együtt szögezték le, hogy betartják az alkotmányt. Az ellenzék uralta kongresszus elsöprő többséggel megszavazta eltávolítását, a rendőrség pedig megakadályozta, hogy a mexikói nagykövetségen keressen menedéket. Őrizetbe vették és várhatóan lázadás miatt kell majd bíróság elé állnia.
Hat év alatt Castillo volt Peru hatodik elnöke és egyike azoknak, akiket korrupcióval vádolnak, de az első lett, aki ellen még hivatali idejében nyomozást indítottak.
Még aznap feleskették posztjára addigi alelnökét, a tőle elhatárolódó Dina Boluartét, aki az ország első női államfőjeként Castillo mandátumának lejártáig, 2026-ig kormányozhat. A 60 éves volt ügyvédnő, aki 2021 előtt ismeretlen volt a politikában, nemzeti egységkormány megalakítását ígérte, "fegyverszünetet" kért a peruiaktól és "időt az ország megmentésére".
Castillo elnöksége még perui mércével mérve is rázósra sikerült, bár 2020-ban az országnak öt napon belül három elnöke is volt. Az egykori tanító és baloldali szakszervezeti vezető a 2021 júniusi választáson hajszállal győzte le jobboldali riválisát, Keiko Fujimorit. A posztját kevés politikai tapasztalattal elfoglaló Castillóról hamar kiderült, hogy alkalmatlan feladatára. Hivatali ideje alatt öt miniszterelnöke volt, s kabinetjeiben több mint 80 miniszter fordult meg.
Elnökségét kezdettől beárnyékolták a korrupciós vádak, amelyeket politikai üldözésként igyekezett beállítani, miközben családtagjai ellen is vizsgálat indult csalás és befolyással való üzérkedés gyanújával. Az első két vádemelés vele szemben nem kapta meg a szükséges szavazatokat, de félő volt, hogy a harmadik a leváltásával végződik. A kongresszus feloszlatását bejelentő beszédében "a polgárok országszerte megfogalmazott követeléseire” hivatkozott, de közvélemény-kutatások már az év elején azt mutatták, hogy a peruiak többsége nem helyesli az ország irányítását. Pártja, a Szabad Peru párt nyáron szakított vele.
Castillo kétségkívül nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Hat év alatt ő volt a latin-amerikai ország hatodik elnöke és egyike azoknak, akiket korrupcióval vádolnak, de az első lett, aki ellen még hivatali idejében nyomozást indítottak. A dél-amerikai szervezett bűnözés feltárásával foglalkozó InSight Crime csoport szerint a vádak legtöbbje még az év elejéről származik, amikor bűnszervezetben való részvétellel és befolyással való üzérkedéssel gyanúsították meg, miután letartóztatták korábbi közlekedési miniszterét, Juan Silva Villegast. A miniszter állítólag a tárca tisztviselőiből álló korrupt hálózatot irányított, s jogsértően befolyásolta az észak-perui Tarata híd építésére kiírt pályázatot, amelyet az elnökhöz közel álló perui, illetve kínai vállalatok nyertek el.
Castillo ellen is vizsgálat folyik amiatt, hogy utasította a perui állami olajvállalatot, a PetroPerut, hogy bioüzemanyagot vásároljon a Heaven Petroleum Operators nevű kőolajipari cégtől. Szerepe volt abban is, hogy a lakás- és építésügyi minisztérium 8,6 millió dollár értékű közbeszerzési szerződéseket ítéljen oda a családjához és barátaihoz kapcsolódó vállalkozóknak.
Castillo négy közvetlen elődje – Alejandro Toledo, Alan García, Ollanta Humala és Pedro Pablo Kuczynski – ellen is vádat emeltek a brazil óriáscéghez, az Odebrechthez fűződő közbeszerzési korrupció miatt. Kuczynskiről megállapították, hogy segített az Odebrechtnek elnyerni a Perut és Brazíliát összekötő, úgynevezett Óceánközi Autópálya és egy perui vízerőmű projekt építésére vonatkozó pályázatokat. Bár Castillónak nem volt köze az Odebrecht-botrányhoz, úgy tűnik, hogy hasonló sémákat működtetett a kormányon belül, mint amilyenekért elődeit megbuktatták.
A politikai kívülállóként való kampányhencegése ellenére az általa elkövetett bűncselekmények olyan átlagosnak tűnnek, amilyenek csak lehetnek Peruban – írta az InSight Crime.
