“Oroszország továbbra is halált és pusztítást szabadít Ukrajnára. Szándékosan célba veszi a civileket és a polgári infrastruktúrát. Arra törekszik, hogy a tél kezdetén megbénítsa az országot. Mi viszont Ukrajna mellett állunk, és megfizettetjük Oroszországgal a kegyetlenségeit. Az eddig kiadott nyolc szankciócsomagunk már ma is keményen hat, de most egy kilencedik szankciócsomaggal fokozzuk a nyomást Oroszországra” - így konferálta fel szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a testület által indítványozott újabb büntetőintézkedéseket.
A tagállami vezetők elé terjesztett javaslat alapján az Európai Unió 200 személyt és szervezetet tenne feketelistára a kegyetlen orosz rakétacsapásokban, az ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásában és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásában vállalt szerepükért. Az EU újabb három orosz pénzintézetet vonna szankciók alá, további négy tévé csatorna sugárzását tiltaná be, és további termékekre terjesztené ki az exportkorlátozásokat, köztük az orosz hadsereg által felhasználható vegyi anyagokra, elektronikai és informatikai alkatrészekre, illetve drónmotorokra.
Az unió szankciós politikájának kitűzött célja változatlanul az, hogy gyengítse Oroszország hadviselő képességét és ezzel hozzájáruljon a béke helyreállításhoz.
A kilencedik szankciócsomag - néhány előzővel szemben - minimális áldozatot követel az uniós tagállamoktól - állapította meg a brit Guardian. A lap megjegyezte, hogy nincsen benne például a gyémántkereskedelemre vonatkozó korlátozás, amit pedig Lengyelország és a balti államok is szorgalmaztak.
A Financial Times szerint az EU egyes országai kihasználnák a lehetőséget, hogy finomhangolják az érvényben levő büntetőintézkedéseket, világosabbá téve, hogy az orosz gabona- és műtrágya-kereskedelem mentesül az alól. Az üzleti újság értesülése szerint mások mellett Franciaország, Németország és Spanyolország lobbizik ezért a változtatásért, azzal érvelve, hogy a jelenlegi szabályok késleltetik a szegény országokba irányuló életbevágóan fontos szállítmányokat. Az érintett tagállamok szerint az uniós pénzintézetek, biztosítók, fuvarozók és nagykereskedők vonakodnak részt venni az orosz élelmiszer- és műtrágya-kereskedelemben, mert aggódnak, hogy szankciók hatálya alá eső orosz csoportokkal üzletelnek.
Az Európai Unió 2014 márciusában kezdett el célzott és korlátozott büntetőintézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget annektálására és az ország szándékos destabilizációjára. A Moszkva számára igazán fájdalmas korlátozásokat tartalmazó, Orbán-kormány által is jóváhagyott nyolc szankciós csomagot viszont idén február 23-ától vette ki. Ezek közül az első intézkedésekkel a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban önkényesen kikiáltott szakadár népköztársaságok Moszkva általi elismerésére és az orosz hadsereg e területekre történő bevonulására reagált, majd az Ukrajna ellen február 24-én megindított invázióra.
Az EU egyebek közt összesen 118 orosz céget és szervezetet és 1241 személyt tett feketelistára, fokozatosan letiltotta az orosz állam és az orosz bankok hozzáférését az uniós pénzpiacokhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz, betiltotta egyes nyersanyagok (köztük az olaj, a szén és az acél) behozatalát Oroszországból és bizonyos termékek oda irányuló exportját, elérhetetlenné tette az orosz állami propaganda néhány médiumát; valamint lezárta légterét az orosz repülőjáratok, illetve kikötőit az orosz hajók előtt.
A legutóbbi, nyáron készült Eurobarometer felmérés szerint az uniós állampolgárok 78 százaléka, köztük a magyarok kétharmada is teljesen vagy legalább részben támogatja az Oroszország ellen meghozott gazdasági szankciókat.
Az Európai Unió mellett más nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Japán is szankciókat vetett ki Oroszországra.
A nyilvánosságra került statisztikák és becslések azt mutatják, hogy a Putyin-rezsim megszenvedi a nyugati szankciókat, ugyanakkor ellenállóbbnak bizonyult, mint azt az elemzők többsége gondolta volna. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban még azzal számolt, hogy a példátlanul kemény büntetőintézkedések megroppantják az orosz gazdaságot, és éves szinten 8,5 százalékkal bezuhan a GDP. Az előrejelzést később mérsékelték, az idei évre 3,4, jövőre 2,3 százalékos csökkenéssel számoltak, ami konzervatív becslés, hiszen az OECD például 5,5 illetve 4,5 százalékos visszaesést prognosztizál. Az IMF szerint az orosz külkereskedelem megroggyant: a behozatal tavalyhoz képest idén 19,2 százalékkal, a kivitel pedig 16 százalékkal esett vissza.
Kétszínűség
Miért egyezett bele Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió Oroszország ellen hozott eddigi nyolc szankciós csomagjának elfogadásába, ha azokat a háború felé tett lépésnek, hatásukat pedig a magyar családokra nézve ártalmas tartja? Tisztában volt a kormányfő azzal, hogy milyen következményekkel járhatnak az uniós szankciók, amikor megszavazta őket? A miniszterelnök azt állítja, az EU csúcsértekezletein mindig kiáll a nemzeti érdekekért, ez azt jelenti, hogy az eddig bevezetett büntetőintézkedések jóváhagyása összhangban állt a nemzeti érdekekkel? Támogatja-e Orbán Viktor a napokban indítványozott kilencedik szankciós csomagot? - ezeket az egyszerű kérdéseket küldtük el e-mailben Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnöknek csütörtök kora délután. Szerettünk volna magyarázatot kapni a kormányfő hangoztatott álláspontja és gyakorlatban meghozott döntései között érzékelhető ellentmondásokra, ám nem kaptunk választ megkeresésünkre.
Orbán Viktor az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kétszínűen viselkedik az EU szankciós politikájával kapcsolatban. Nyilatkozataiban következetesen békepártinak vallja magát, továbbá azt állítja, hogy a szankciók nem jelentenek megoldást a háborúra és kétségbe vonja azok hatásosságát. Kijelentései azonban nehezen összeegyeztethetőek tetteivel. A magyar miniszterelnök az EU mind a nyolc szankciós csomagját megszavazta, pedig bármelyiket megvétózhatta volna - azok elfogadásához ugyanis az összes tagállami vezető beleegyezésére szükség van. Kiválóan tükrözi az Orbán-kormány befolyását az uniós döntéshozatalra, hogy júniusban, kizárólag magyar nyomásra kikerült a szankciós listáról az ukránok elleni háborús uszításban résztvevő Kirill orosz ortodox pátriárka. Hazánknak a többi büntetőintézkedés esetén is lehetősége lett volna bármilyen kifogásolt elem elutasítására. Orbán Viktor és kormánya mégis gyakran úgy állítja be a nyilvánosság előtt, mintha a fejünk felett, a magyar miniszterelnök hozzájárulása nélkül döntöttek volna a szankciókról. A témában rendezett “nemzeti konzultáció” felvezető szövege például azt állítja, hogy “Brüsszel az emberek megkérdezése nélkül vezette be az Oroszország elleni elhibázott szankcióit".
Az olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomag körüli maszatolás jól szemlélteti a miniszterelnök kétarcú hozzáállását. Orbán Viktor eleinte ellenezte az orosz energiahordozók importjának korlátozását, a háború első három hónapjában számos fórumon jelezte, hogy hazánk nem fog rábólintani az olaj- és gázimportra kivetett szankciókra. “Nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg” - mondta ezzel összefüggésben márciusban Londonban, a brit-V4 csúcstalálkozót követően.
Májusban azt hangoztatta, hogy az "európai egység érdekében nem gátolja a szankciókat", amíg azok nem "nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát". A magyar kormányfő május végén mégis beleegyezett az orosz olaj importjára kivetett, december 5-én hatályba lépő embargóba, miután hazánk és néhány más ország átmeneti mentességet kapott annak hatálya alól. “Megvédtük a rezsicsökkentést (...) a családok ma este nyugodtan aludhatnak” - értékelte akkor Orbán Viktor a tető alá hozott megállapodást. Másnap "győzelmi jelentés Brüsszelből" felkiáltással osztott meg bejegyzést közösségi oldalán. "Az apa férfi, az anya nő, a benzin marad 480" (Ft) – írta akkor egyértelműen azt sugallva, hogy az olajembargó nem veszélyezteti az idehaza bevezetett üzemanyagár-plafont.
Szeptember végén a miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában viszont már azzal vádolta “Brüsszelt”, hogy “hazudott” az európai embereknek. “Azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára, aztán mégis kiterjesztették” - így, többes szám harmadik személyben beszélt Orbán Viktor az általa is megszavazott olajembargó jóváhagyásáról. Szijjártó Péter külgazdasági és és külügyminiszter novemberben egyenesen azt állította, hogy a magyar kormány nem támogatta a kormány az uniós olajembargót. Gulyás Gergely pedig múlt kedden az üzemanyagár-plafon kivezetését is a brüsszelinek minősített, valójában Orbán Viktor beleegyezésével elfogadott szankciók hatásaira fogta.
A miniszterelnök csütörtökön Facebook-oldalán arról írt: az olajembargó életbe lépésével “bekövetkezett az, amitől tartottunk”, vagyis szerinte "mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában". Az viszont nem világos, hogy Orbán Viktor miért adta beleegyezését májusban az olajembargóra, ha arra számított, hogy az üzemanyag-dráguláshoz vezethet hazánkban is.
