Jövő évtől lényegesen kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a pártok országgyűlési frakciói. Az erről szóló törvénymódosítást, amely január elsejétől lép életbe, a fideszes Kocsis Máté és a KDNP-s Simicskó István javaslatára nyáron fogadta el a parlament.
Az elvonások elsősorban az amúgy is pénzszűkében lévő ellenzéki pártokat hozzák nehéz helyzetbe. A kormánypárti Magyar Nemzet beszámolója szerint Kocsis Máté egy háttérbeszélgetésen azzal indokolta a döntést, hogy az eddigi rendelkezések alapján egy ellenzéki képviselő jóval többe kerülne az államnak, mint egy kormánypárti politikus. Az új szabályok értelmében az ellenzéki frakcióknak 3 milliárd forinttal, a kormánypárti képviselőcsoportoknak 2 milliárddal kevesebb jut majd a mostani parlamenti ciklusban.
Az ellenzék esetében a Demokratikus Koalíció havi 20 millió forint helyett 9 milliót, a Momentum, a Jobbik és az MSZP 18 millió helyett csak 7,6 milliót költhet, a Párbeszéd 16 milliós havi bevétele 6 millióra, az LMP szintén 16 milliós kerete pedig 5,7 millióra apad
– sorolta Kocsis Máté. A Magyar Nemzet tudósítása a Mi Hazánk támogatására nem tért ki.
A Momentumtól kapott adat arra utal, hogy az elvonás annál is nagyobb mértékű, mint amit a fideszes politikus említett. A Kocsis-féle módosítás következtében a Momentum képviselőcsoportjának forrásai ugyanis havi 12 millió 944 ezer 600 forinttal csökkennek január elsejétől – tájékoztatta lapunkat a párt sajtóosztálya. Egyszerű művelettel kiszámítható, hogy éves szinten ez 155 millió 335 ezer 200 forintot jelent.
Kérdésünkre, hogy milyen következményekkel járnak az elvonások, a Momentum közölte: mivel tavasszal jutottak be az Országgyűlésbe, a változás még az építkezési szakaszban érte a pártot. Annak érdekében, hogy 2023-ban ne kelljen csökkenteniük akár a létszámon, akár a fizetéseken, már júliusban újratervezték a képviselőcsoport költségvetését. Bár a 2022-es támogatások jóval nagyobb teret biztosítanak annál, amit a 2023-asok fognak, a Momentum már július óta a jövő évi számokkal dolgozik. Így „sem elbocsátanunk nem kell senkit, sem betervezett beszerzéseket, akciókat vagy hasonlókat lemondanunk nem kell” – zárta válaszát a Momentum.
Az MSZP keményen bírálta a döntést, amelyet a szocialista párt a „fideszes egypártrendszer megteremtésének sunyi és aljas módszerének” minősített. Mint írták,
a Fidesz fel akarja számolni az ellenzéki pártokat, ezért elveszi azt a pénzt, amiből azok működhetnének.
A szocialisták szerint ez nyílt támadás a parlamentáris demokrácia ellen. Az MSZP külön kifogásolta, hogy 17 szakértői helyet vonnak el az ellenzéktől, miközben a Fidesz-KDNP számára elérhető szakértői helyek számát 18 fővel növelik.
A rendelkezések abszurditását a szocialisták szerint jól mutatja, hogy a Mi Hazánk 6 fős frakciójának több a pénzbeli támogatása, mint a 15 fős DK-frakciónak. (Itt jegyezzük meg, hogy két párttól nem kaptunk választ: éppen az MSZP által szóba hozott Mi Hazánktól és a Demokratikus Koalíciótól.)
Az MSZP arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokráciát biztosító pártok működtetése minden korszakban pénzbe kerül. Az elvont összegek teljesen jelentéktelenek a 800 milliárd forintos különadók és a 100 milliárd forintos adóemelések mellett. A Fidesz ismét bebizonyította, hogy a demokráciát hatalma korlátjának tekinti. Az elvonás célja az ellenzék ellehetetlenítése, pénzügyi forrásainak radikális csökkentése. Mindez a Fidesz pozícióját egyáltalán nem érinti, hiszen az már régóta állampártként működik, korlátlanul használva fel a kormányzati erőforrásokat – konstatálta az MSZP.
A Párbeszéd vesztesége évi 162 millió 180 ezer 480 forint. „Meccs közben nem szokás változtatni a játékszabályokon, itt mégis megtörtént. Már nincs olyan eleme a Fidesz működésének, amely a legcsekélyebb mértékben is összhangban lenne a demokratikus berendezkedéssel és működéssel” – értékelte a Párbeszéd a kormánypárt lépését.
– Amikor azonban az „aljas, hazug, korrupt Fidesz-kormány” magyar családokat dönt romba, akkor nem az a kérdés, hogy egy párt miként menedzseli az elvonást. A Párbeszéd a 2024-es EP- és önkormányzati választásra készül, mert hisz abban, hogy „Magyarország jövője csakis igazságos, szolidáris, zöld lehet” – írták.
Az LMP előrebocsátotta, hogy pártjukat érzékenyen érintik az elvonások. A párt biztos abban: az intézkedés pusztán arról szól, hogy a várható válság idején a Fidesz csökkentse az ellenzék mozgásterét. Az LMP ugyanakkor – hasonlóan a Párbeszédhez – azt gondolja, hogy a kormány elhibázott válságkezelése miatt a magyar családok most jóval nagyobb kihívásokkal küzdenek, mint az ellenzéki pártok. Az LMP inkább erről szeretne beszélni, nem a saját problémáiról.
„A konzervatív Jobbik és annak frakciója mindig a törvényes rend pártján állt”, ezért jó előre készült arra, hogy megfeleljen a megváltozott feltételeknek. A párt az újabb megszorításhoz igazította tevékenységét, és abban bízik, hogy ennek ellenére jó, a társadalmat gyarapító munkát tud végezni – fogalmaztak. Az elvonások ezzel együtt nem maradtak következmények nélkül. A Jobbik tájékoztatása szerint a „frakciónál szükséges létszámcsökkentéseket rossz szívvel, de megtettük”.
Nem kell aggódni a Fidesz pénztárcája miatt
A pártok költségvetési támogatásának csökkentése azt az üzenetet közvetíti a választók felé, hogy a politika magán is spórol – nyilatkozta lapunknak Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Emlékeztetett rá, hogy korábban ellenzéki képviselők (Szabó Tímea, Jámbor András) nyújtottak be javaslatot a kormánytagok fizetésének csökkentésére. A frakciókon való spórolással a kormánypártok a hasonló ellenzéki számonkérések élét vehetik el. A gazdasági nehézségek miatt az ellenzéki pártok is nehezen érvelhetnek azzal, hogy a pénzük megvonása végső soron korlátozza az ellenzék demokratikus politikai lehetőségeit: a pártokon, politikusokon való spórolás pártszimpátiától függetlenül népszerű intézkedés.
A Fidesz számára – hangsúlyozta Mikecz Dániel – nem jelent akkora problémát saját frakciója költségvetési támogatásának csökkentése, hiszen politikai gépezetét számtalan egyéb forrásból finanszírozhatja. A döntés-előkészítő agytrösztök és a szellemi holdudvar, de még az utcai mozgósítást végző szervezetek is támogathatók központi, kormányzati, közalapítványi forrásokból, vagy éppen állami cégek adományaiból – hívta fel a figyelmet.
