Ritkán olvasunk jó híreket mostanában. Ami mégis akad, az is sokszor tiszavirágéletű kezdeményezésekről számol be, melyeket az emberi erőfeszítés és anyagi támogatás csekély volta gyors bukásra ítél.
A Wlislócki Henrik Szakkollégium ezzel szemben a hosszú távon is sikeres vállalkozások közé tartozik. Húsz éve alapították a Pécsi Tudományegyetem keretei között. Fő célja a hátrányos helyzetű roma hallgatók személyre szabott támogatása tanulmányaikban és identitásuk megőrzésében. Kevesen ismerik a szakkollégium tevékenységét, mivel alapítói és működtetői jobban értenek a munkához, mint a(z ön)reklámhoz.
A névadó nevét sem hallhatták sokan. Wlislócki Henrik (1856-1907) lengyel és erdélyi szász családból származott. Rövid élete során megszállottan kutatta a cigány népköltészetet, ennek máig kivételes értékű tanúbizonysága az először 1885-ben megjelent Az erdélyi cigány népköltészet című műve. Fordítással is foglalkozott: németre ültette át Vajda János verseit és izlandi nyelvre Petőfi Sándor műveit.
Baranya megyében viszonylag sok cigány él. Többségük a romani nyelvet beszéli, ebből származik a népcsoport közös megnevezése, a roma is. A rom ezen a nyelven cigány férfit jelent, női párja a romnyi. A baranyai dombok között sok beás is él, ők nyelvükhöz – egy archaikus román dialektushoz – a vándorlás közben jutottak nyelvcserével.
Logikus hát, hogy éppen Pécsett alapították meg a Gandhit, Magyarország és Európa első érettségit is adó roma nemzetiségi középiskoláját 1996-ban. Az iskolába, amely művészeti képzést is ad a tánc, a színjátszás és a festészet területén, nemcsak romákat vesznek fel.
Szükség mutatkozott a romológia területén felkészült értelmiségiekre, tanárokra. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1997-től működött romológiai specializáció, ez 2000-től önálló tanszékké alakult. A romológia egyetemi szakot Forrai R. Katalin professzor alapította, akinek gazdag munkássága átfogja a szakterület egészét: a cigányság történelmét, sajátos, gazdag kultúráját és a nyelveket is.
A romológia szakosok mind a romani, mind a beás nyelvet elsajátíthatják a tanszéken. 2009-ben a Tinta Kiadó megjelentette a beás nyelv első tudományos leírását a nemrég elhunyt Kálmán László és a pécsi tanszék munkatársa, volt tanszékvezetője, Orsós Anna közös munkáját.
A romológia pécsi oktatói változatos tematikájú kutatómunkát végeznek. Lakatos Szilvia, a tanszék oktatója a romani nyelv közösségi használatáról és annak közoktatásbeli helyéről írta doktori disszertációját. Dupcsik Csaba a magyarországi cigányok történelmével foglalkozik, Cserti Csapó Tibor pedig szociológiai szempontból közelíti meg a roma népesség mai helyzetét.
Az elmúlt két évtizedben az egyetem neveléstudományi doktori iskolája keretében számos olyan disszertáció született, amely a hátrányos helyzetű roma gyerekek sajátos problémáinak megoldásával foglalkozik. Ezeknek a témáknak szakértője és a doktoranduszok segítője Híves-Varga Aranka.
Ez a háttere a 2002-ben alapított Wlislócki Henrik Szakkollégiumnak, amelyet az egyetem hátrányos helyzetű roma hallgatóinak szakmai támogatására hoztak létre. A Pécsi Tudományegyetem minden karáról elfogadnak jelentkezőket, de a legtöbben a bölcsészettudományi karról verbuválódnak. Személyes mentori segítséggel mélyülnek el a választott tudományágban. Közös terepmunkák keretében ismerik meg saját közösségük jelenlegi helyzetét, és fogalmaznak meg javaslatokat a valódi esélyegyenlőség megteremtésére.
A Wlislócki vezetői és mentorai nagy figyelmet fordítanak a roma identitás megőrzésére is. Ez nem is olyan könnyű, hiszen a kibocsátó közösség sokszor gyanakvással szemléli a belőle kiemelkedő, diplomás fiatalokat. Különösen nehéz a patriarchális hagyományokat őrző családokból kikerülő lányok helyzete. Sok fiatal érzi magát elveszettnek az idegenné váló helyi közösség és a kevéssé befogadó társadalom közötti űrben. Ennek az érzésnek a konstruktív feldolgozásában is segítenek a szakkollégium mentorai.
Az elmúlt húsz év alatt számos kutatás született, ezekről konferenciákon és kötetekben számoltak be a fiatal szerzők. De talán ennél is fontosabb a szakkollégium személyiségerősítő légköre: számos magabiztos, értékteremtő fiatal roma értelmiségi került ki ebből a környezetből.
A Wlislócki 2019-ben megkapta a Raoul Wallenberg-díjat, az indoklás szerint azért, mert „etikai mércét és példát állított a magyar társadalmi és politikai közélet elé”.
Még sok sikeres, termékeny évtizedeket kívánok a szakkollégiumnak, a mentoroknak, és minden egyes diáknak pedig erőt és kitartást munkájukhoz.