Végképp értelmét vesztette az a magyar elképzelés, amely szerint Magyarország kétoldalú megállapodás alapján, az Európai Uniót megkerülve adna hitelt Ukrajnának. A 18 milliárd eurós közös uniós támogatást elutasító kvázi magyar vétót december elején Orbán Viktor kormányfő azzal oldotta, hogy a kabinet kész lenne a magyar államra eső rész készpénzben kifizetni és erre - úgymond - elkülönítették a pénzt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban az uniós külügyminiszterek ülése után közölte: a kijevi külügyi tárca jelezte, nem kívánnak erről tárgyalni. A magyar felvetés már csak azért is okafogyottá vált, mert – mint azt hétfői számunkban is jeleztük – a Tanács megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely az EU számára lehetővé tenné, hogy 2023-ban az említett összeggel pénzügyi segítséget nyújtson Kijevnek, megkerülve a magyar elutasítást.
Hab a tortán, hogy az Ukrajna segélyezésére szánt 60-70 milliárd forintos összeget, - Orbán Viktor állításával szemben - sem a 2022-es sem a 2023-as költségvetésben nem különítették el – ugyanis ilyen előirányzat nincs. Ráadásul ha akarta volna is kormány, akkor sem tudott volna félretenni, hiszen november végén az államháztartás hiánya már 3466 milliárd forint volt vagyis a hazai kiadásokra sem futotta a bevételekből – ezért az állam hitelt vesz fel folyamatosan a piacokról. Az Ukrajnának szánt támogatás is csak hitelből tudta volna fedezni a magyar állam, ám míg a magyar kormány 5-6 százalékon kap euróhitelt, az EU ennek a feléért, mivel sokkal jobb adós. Az Európai Bizottság a napokban 15 évre 2,7 százalékos 30 évre 2,5 százalékos hozammal tudott hitelt felvenni – vagyis közös hitelnek még kisebbek is a költségei, ezért is volt értethetetlen a magyar kormány vétója.
