Európai Unió;önkormányzat;Karácsony Gergely;Gémesi György;rezsi;Magyar Önkormányzatok Szövetsége;

2022-12-13 18:15:00

Halmozódnak a kifizetetlen rezsiszámlák, sok magyarországi település már folyószámlahitelből működik

Örömmel fogadták a hírt az önkormányzatok uniós pénz érkezéséről, de a fennmaradásuk érdekében újra segítséget kérniük. Karácsony Gergely azt reméli, hogy a pénz egyharmada településeknek jut.

Önkormányzati érdekérvényesítés szempontjából nem volt sikeres év az idei. Értünk el pici eredményeket, de a döntések többségét érdemi egyeztetés nélkül hozta meg az Orbán-kormány – summázta 2022-t Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke a keddi elnökségi ülés után két társelnökével - Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Eszes Béla jánoshidai polgármesterrel – közösen tartott sajtótájékoztatón.

Mint mondta: az idei év a folyamatos együttműködés lehetőségének keresésével telt, de nem igazán találtak fogadókészségre a kormánynál. Az önkormányzatok hivatalos egyeztető fóruma ugyan a MÖSZ kezdeményezésére kétszer is tartott rendkívüli ülést, de ott se értek el többet annál, minthogy meghallgatták őket. Ígéretet, pláne több támogatást azután se kaptak. Holott a települések energiaköltsége átlagosan tízszeresére nőtt, van olyan önkormányzat, ahol az áramszámla a tavalyi 25-szöröse. Egyre több önkormányzatnál halmozódnak a kifizetetlen rezsiszámlák. Gémesi György a Népszava kérdésére ugyan nem tudta számszerűsíteni ezek összegét, mivel most összesítik az adatokat, de tudomása szerint számos önkormányzat - az államháztartási törvény rendelkezéseivel ellentétesen – folyószámlahitellel zárja az idei évet. Budapest például 15-20 milliárdos mínusszal zárja 2022-t.

A kormány által tárgyalópartnerül kijelölt Balla György miniszteri biztossal befejeződtek az egyeztetések, de sok jóra nem számítanak, mert értésükre adták, hogy érdemi intézkedésre ne számítsanak, legfeljebb a kötelező önkormányzati feladatok fenntartásában számíthatnak a kormány segítségére. Csakhogy ebbe szinte minden beletartozik az ivóvíz szolgáltatástól a közvilágításon át az óvodák üzemeltetéséi – mutatott rá Gémesi. A MÖSZ kedden újabb egyeztetést kezdeményezett, ezúttal az újonnan létrehozott energiaügyi minisztériummal. Egyrészt segítséget kérnek a kifizetetlen rezsiszámlák rendezéséhez, másrészt el szeretnék érni, hogy az önkormányzatok egységes áron kapják az energiát, illetve a szolidaritási adó egy részének elengedését kérik. Az így megmaradt összegből energia hatékonysági beruházásokat valósíthatnának meg a települések. A MÖSZ elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak 2000 milliárd forint többletbevétele keletkezett az üzemanyag jövedéki adóján, az ÁFÁ-n és más adónemeken, így lenne miből átcsorgatni a teljesen kivérzett önkormányzatoknak.

Most jönnek el igazán a hideg napok – jelentette ki nem csupán az időjárásra célozva Eszes Béla, aki a 10 ezer lakos alatti kistelepülések nevében nehezményezte, hogy ők még csak nem is egyeztethettek Balla Györggyel az energiaárak miatti kompenzációról, így most csak gyűjtik a kifizetetlen rezsiszámlákat, remélve, hogy kapnak annyit a kormánytól, hogy kifizethessék azokat. A települések többsége már folyószámlahitelből működik. A szociális tűzifaprogram kapcsán elmondta, hogy csak most kezdődött, így február közepéig nyúlhat a szétosztása. De a nagyobbik baj az, hogy a kétszerese is kevés lenne. A kormány ugyanis a tavalyival megegyező értékben, ötmilliárd forintos kerettel indította el a programot. Bár ez is csak átmeneti megoldás lenne, hiszen nem túl biztató az a jövő kép, ahol az ég acélszürke a kályhákból áradó füsttől.

Zöld fordulatra, energiahatékonysági programokra költené a helyreállítási alap nagy részét Karácsony Gergely főpolgármester. Az önkormányzatok üdvözlik az uniós pénzcsapok megnyitását és nagyon bíznak benne, hogy az érkező források felhasználásába a településeket is bevonják. A Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a helyreállítási alap megosztásának ideális aránya az lenne, ha a kormány, a lakosság és az önkormányzatok egyaránt egyharmad részt kapnának. A kormány ebből fejleszthetné az elektromos rendszert, hogy alkalmassá váljon az alternatív áram fogadására, a lakosságot ösztönözni kell az energiahatékonysági beruházásokra, ahogy az önkormányzatoknak is lehetőséget kell biztosítani erre. Budapest 2030-ra szeretné elérni, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges energiát maguk termeljék meg.