Publicus: az emberek több mint fele szerint a kormány gazdaságpolitikája nagyobb mértékben felelős az áremelkedésekért, mint a háború vagy a szankciók

Hatalmas drágulást lát a többség.

Rendkívül magas, a KSH által mértnél jóval nagyobb léptékű inflációt érzékelnek az emberek – derül ki a Publicus lapunk számára készített december eleji felméréséből. A megkérdezettek kétharmada úgy látja, hogy 31 százaléknál is gyorsabb ütemben emelkedtek az árak. Minden tizedik ember pedig 26-30 százalék közötti drágulást érzékelt az elmúlt 12 hónapban. A KSH által novemberben mért 22,5 százalékos inflációt – 21-25 százalék közötti drágulást - viszont mindössze az emberek 5 százaléka tapasztalt. A válaszok alapján ugyanakkor az inflációs érzet nem független a pártszimpátiától. A Fidesz-KDNP szavazóinak kevesebb mint fele, az ellenzékieknek viszont több mint háromnegyede tapasztalt saját bevallása szerint 31 százaléknál is jelentősebb pénzromlási ütemet. A jelek szerint a kormánypártiaknak kevésbé is jelent problémát az infláció. Legalábbis csak ötödük jelölte meg a pénzromlást súlyos gondként. 70 százalék viszont azt mondta: észrevehető a drágulás, de nem jelent súlyos gondot. Az ellenzéki szavazók 44 százalékának okoz komoly problémát az infláció. A leginkább érdekes módon a bizonytalan szavazók küzdenek az árak emelkedésével: 47 százalékuknak jelent súlyos gondot a gyors drágulási ütem.

A jövő évi drágulás mértékére vonatkozó elképzelések már alacsonyabbak. Ez jó hír, hiszen a magas inflációs várakozás önmagában is gerjeszti az áremelkedést. Jövőre összességében a megkérdezettek kevesebb mint harmada vár 31 százaléknál is gyorsabb drágulási ütemet.

Mindössze 21 százalék vár 10 százalék alatti pénzromlási ütemet. A politikai vonzalmak okozta véleménykülönbségek itt is megmutatkoznak. A kormánypártiak majdnem harmada bízik ugyanis abban, hogy az infláció valóban a miniszterelnök elvárásainak megfelelően viselkedik majd. 28 százalék vár 0-10 százalék közötti drágulást 2023-ra. Ötödük viszont továbbra is 31 százalék feletti inflációval számol. Az ellenzékiek 17 százaléka gondolja azt, hogy 10 százalék alá esik vissza a drágulási ütem, miközben harmaduk továbbra is 31 százalék feletti inflációt vár 2023-ban is. A bizonytalanok ötöde számol jövőre 10 százalék alatti drágulási ütemmel, 30 százalékuk viszont továbbra is 31 százalék feletti áremelkedéseket jósol.

A kormány szerint azonban ezért kizárólag az orosz agresszióra válaszként adott uniós szankciók a felelősek. Saját gazdaságpolitikájuk hibáiról nem ejtenek szót. A Publicus által megkérdezettek többsége – 53 százaléka – mégis főként a kormány gazdaságpolitikáját, és kevésbé az ukrajnai háborút, illetve a szankciókat teszi felelőssé az inflációért. Csak kicsit több mint ötödük keresi nagyobbrészt a háborúban és a szankciókban a száguldó magyar pénzromlás okait. Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók 69 százaléka ért egyet a központi propagandával, és mondja azt, hogy nagyobb mértékben a háború és a szankciók felelősek a mérhetetlen drágulásért. Ezzel szemben az ellenzékiek 86 százaléka inkább a kormány gazdaságpolitikájában látja a fő okokat. Iskolai végzettség szerint már kevésbé mutatkoznak ilyen hatalmas véleménykülönbségek. A legfeljebb 8 általánost végzettek 26 százaléka okolja inkább a háborút és a szankciókat, 48 százalék pedig inkább a kormány gazdaságpolitikáját. A diplomások ötöde szerint állnak a magas infláció mögött nagyobb részben a háború és a szankciók, 57 százalékuk szerint viszont inkább a kormány gazdaságpolitikája a felelős a kialakult helyzetért.

A kormánypárti szavazók között akadnak, akik úgy érzik, javult családjuk vagy saját maguk életszínvonala az elmúlt hónapokban. Az ellenzéki vagy a bizonytalan szavazók közül senki nem válaszolt így. 27, illetve 19 százaléknak viszont komolyan romlott az életszínvonala, csaknem felük pedig kisebb romlást érzékelt. Összességében a Publicus által megkérdezettek 37 százaléka nem érzékel életszínvonalában változást, 61 százalék viszont kisebb vagy komolyabb romlásról számolt be.