Egyik első intézkedéseként megosztó lépéshez folyamodott a balközép Szociáldemokrata Párt, a Jobbközép Liberális Párt és a centrista Mérsékelt Párt alkotta kormánykoalíció Dániában, ugyanis a védelmi kiadások növelése érdekében egy munkaszüneti nap megszüntetéséről döntöttek - számolt be a BBC.
A kormánykoalíció azt szeretné, hogy a NATO által elvárt, a GDP két százalékát kitevő védelmi kiadásokat már három évvel a tervezett idő előtt elérje.
Dániában 11 munkaszüneti nap van, az intézkedésnek a portál szerint valószínűleg a Store Bededag, azaz a nagy imanap fog áldozatul esni, amely a húsvét utáni negyedik vasárnapot megelőző péntekre esik minden évben. Ez Dániában több száz éve, 1686 óta munkaszüneti nap, így a döntés éles kritikákat váltott ki, elsősorban a vallási közösségekben. Pernille Vigso Bagge, a papi szövetség elnöke a Berlingske dán lapnak azt mondta, logisztikai rémálmot fog okozni a döntés, ugyanis a Store Bededag hagyományos konfirmációs nap, így mind a papok, mind a konfirmációra készülő hívek számára komoly nehézséget jelent majd. A roskildei székesegyház dékánja, Sophie Olander pedig a dán TV2-nek elmondta, szükségük van az ünnepekre, s kijelentette, szégyen, ha van egy olyan társadalom, amely számára ez a nap nem fontos.
Az egyházak mellett egyes vállalkozók is aggódnak: Iver Hansen pék például TV SYD-nek arról beszélt, hogy e munkaszüneti nap eltörlésével jelentős bevételkiesésre kell számítania.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a döntést az orosz-ukrán háborúval magyarázta. A kormányfő szerint meg kell erősíteni a védelmet, „ehhez pedig mindenkinek egy kicsit többel kell hozzájárulnia”.
