Magyarország november 25-éig 870 millió eurónyi, mintegy 350 milliárd forintnyi orosz vagyont zárolt – derült ki egy friss európai bizottsági összesítésből, amelyhez lapunk hozzáfért. Ez még európai összehasonlításban is jelentős összeg, főleg úgy, hogy a magyar állam a novemberi jelentéstétel előtt mindössze 3 ezer eurónyi, úgy 1,2 millió forintnyi orosz érdekeltség lefoglalásáról számolt be Brüsszelnek, ami nevetségesen alacsony összegnek tűnt. (Meglehet, csak véletlenről van szó, mindenesetre figyelemre méltó az: épp novemberre kerültek elő Magyarországon a jelentős szankciós vagyonelemek, pont akkora amikor élesbe fordult az uniós forrásokért vívott csata Brüsszellel, hiszen a testület a múlt hónap végén jelentette be, hogy javasolja támogatások egy részének befagyasztását.)
A friss táblázat szerint Olaszországban például 2,3 milliárd, Németországban 2,2 milliárd, Ausztriában majdnem 1,8 milliárd eurónyi orosz és részben belorusz érdekeltségre tették rá a kezüket a helyi hatóságok, míg Bulgáriában ez 11,3 millió, Csehországban 10,8 millió, Szlovákiában 4,9 millió eurót tett ki.
A közösség tagállamaiban eddig befagyasztott orosz magánvagyon nagyjából 19 milliárd euró.
A lefoglalt orosz állami vagyon pontos összege nem ismert.
Az Ukrajna elleni háború miatt az Európai Unió eddig 1241 személy és 118 szervezet ellen vezetett be büntetőintézkedéseket, azaz elrendelte vagyonuk befagyasztását és utazási tilalommal sújtották őket. Köztük vannak politikusok, katonák, üzletemberek és oligarchák, valamint a Kreml propagandistái. A tagállamoknak kötelező zárolniuk a jegyzékben szereplők vagyonát és erről jelentést küldeniük az Európai Bizottságnak, amely arra biztatja őket, hogy gyorsítsák fel a vagyonbefagyasztást és rendszeresen frissítsék az erről szóló közös adatbázist.
Az uniós intézmények jelenleg azon dolgoznak, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy a zárolt érdekeltségeket Ukrajna újjáépítésére használhassák fel. Szeretnék elérni azt is, hogy a szankciók kijátszása bűncselekménynek minősüljön, ami lehetővé tenné a vagyonelkobzást olyan esetekben is, amikor a tulajdonos megpróbálja átruházni vagy off-shore cégekbe eldugni a vagyonát.
A korábban közölt – feltűnően kevés – 1,2 millió forintnyi zárolt vagyon kapcsán érdemes felidézni a Direkt36 novemberi cikkét, amelyről lapunk is beszámolt. Az oknyomozó portál azt írta, Budapesten van az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme. (Az Átlátszó szerint Szergej Nariskin korábbi KGB-tiszt már 2014, azaz a Krím-félsziget megszállása óta szerepel az uniós szankciós listán.)
De nem csak ő kapott menedéket Budapesten, hanem a háborúpárti Kirill pátriárka jobbkezeként ismert Hilarion metropolita is.
(Kirill pátriárka az Orbán-kormány egyik vétójának köszönhetően nincs rajta a szankciós listán.)
A szankciós listán az Átlátszó szerint szerepel ugyanakkor magyar kötődésű személy is. Vlagyimir Blockij március 1-én került fel a listára, mivel az orosz Állami Duma tagjaként igennel szavazott a elcsatolt ukrajnai régiók függetlenségének elismerésére. Korábban viszont, a Direkt36 oknyomozó portál cikke szerint a letelepedési kötvényprogramon keresztül Magyarországon szerzett tartós letelepedési engedélyt. Blockij a kötvényvásárlást telefonon elismerte a Novaja Gazeta újságírójának is, elmondása szerint a Sberbank és egy magyar ügyvédi iroda segítségével szerzett papírokat.
Ráadásul Magyarország miniszterelnöke közölte korábban azt is, az orosz diplomaták kiutasítása politikai játszma, amelyben nem kíván részt venni. Orbán szavait igazolja az is: egyre több az orosz diplomata Magyarországon. Egy év alatt csaknem egyharmadával, 30 százalékkal nőtt a számuk, miközben az Ukrajna ellen indított invázió miatt az uniós országok többsége egyre gyakrabban utasít ki orosz diplomatákat – ez Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának adatgyűjtéséből derült ki.
Kérdéseink válaszok nélkül
Lapunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, a Miniszterelnökséghez, a Belügyminisztériumhoz valamint a Külügyminisztériumhoz fordult. Egyik helyről sem kaptunk válaszokat lapzártánkig. A kérdéseink a következők voltak:
- Pontosan kiket érintett ez a vagyonelkobzás? Természetes vagy jogi személyeket? Személyenként konkrétan mekkora összeget foglaltak le?
- Mikor történt a kérdéses vagyonok lefoglalása? Mikori árfolyamon értelmezendő a 870 millió eurós összeg?
- Milyen vagyonelemeket foglaltak le? Készpénzt? Ingatlant? Járművet? Cégvagyont? Pénzintézeti vagyont?
- Mi lesz ezeknek a vagyonelemeknek a sorsa? Momentán ki rendelkezik e vagyonelemek felett?
- A lefoglalások során volt-e szükség erőszakszervek (TEK, Rendőrség) esetleg nemzetbiztonsági szervek fellépésére?
- A lefoglalások egyszerre történtek, vagy több, különböző időpontban?
- Konkrétan ki rendelte el a lefoglalásokat?
- Az Orosz Föderáció tett-e bármilyen diplomáciai lépést Magyarországgal szemben az ügyben?
- Korábban csak annyi volt ismert, hogy mindössze 3000 euró, szankciós orosz vagyon találtak idehaza. Miért váratott mostanáig a 870 millió eurónyi vagyon lefoglalása?
- A lefoglalások kapcsán indultak hatósági eljárások pénzmosás vagy más bűncselekmények gyanújával?
BATKA ZOLTÁN
