Mindenkit maga mögé utasított Magyarország a pénzromlás novemberi mértékét tekintve az Eurostat adatai szerint. Bár októberben a balti államok még versenyre kelhettek hazánkkal, novemberre őket is kenterbe verte a magyar infláció.
A kétes dicsőségű megméretés éllovasai közül októberben még Észtország volt az első helyen 22,5 százalékkal, őt Litvánia követte 22,1 százalékkal, Magyarország 21, 9 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg, Lettországban pedig 21,7 százalék volt az inflációs adat.
Novemberre a sorrend megváltozott: Hazánk kíméletlenül az élre tört, így a pénzünk már 23,1 százalékkal ér kevesebbet. Lettország tartotta 21,7 százalékos pozícióját, ezzel a második helyre jutott, Észtország és Litvánia pedig megosztva a harmadik helyre szorult, 21,4 százalékkal.
Az inflációs lista utolsó helyére novemberben Spanyolország került, mindössze 6,7 százalékkal, Franciaországot (7,1 százalék), Máltát (7,2 százalék) és Luxemburgot (7,3 százalék) követve. Vagyis itt kell a lakosságnak legkevésbé tartania az árak brutális megugrásától. Az uniós átlag 11,1 százalék volt. Ami a visegrádi négyek többi tagállamát illeti, Csehországban 17,2 százalék, Lengyelországban 16,1 százalék, Szlovákiában pedig 15,1 százalék volt az inflációs adat.
A számok annak fényében is figyelemre méltóak, hogy az Orbán-kormány korábban rendre az orosz-ukrán háborúval, újabban pedig a „brüsszeli szankciókkal”, azon belül is az energiaszektort érintő részével magyarázza az egyre fokozódó áremelkedéseket. Amely energiaszankciók alól Magyarország mentességet kapott.
Még nem ért véget az inflációs hegymenet: a tetőzés 2023 elején várhatóItt vannak az adatok, Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész Európai UnióbanJövő év elején akár 26 százalék fölé is nőhet az infláció, tojásért már most kétszer annyit kell fizetni, mint egy éve