Novemberben a KSH szerint 22,5 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, az uniós módszertan szerint használt árindex pedig már 23,1 százalék volt. Az Eurostat pénteken közölt inflációs körképe alapján novemberben a Magyarországon mért 23,1 százalékos drágulás volt a legmagasabb az Európia Unióban.
Ezzel a magyar infláció letaszította a korábbi „bajnok” balti országokat a képzeletbeli inflációs dobogó tetejéről. A Baltikumban már beindult a dezinfláció, azaz a pénzromlás csökkenése. Novemberben Lettországban 21,7, Litvániában és Észtországban pedig 21,4 százalékos volt a drágulás – olvasható az Eurotstat közleményében.
Az infláció egész Európában kezd csökkenni, Magyarországon viszont decemberben még egy hatalmasat ugrik majd, így hosszú-hosszú hónapokra Magyarországé lesz a vezető pénzromlási mutató az Európai Unióban.
Az EU átlagában novemberben 11,1 százalékkal, az eurózónában 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, mind a két mutató csökkent októberhez mérten. A legalacsonyabb inflációt Spanyolországban mérték 6,7 százalékkal: ott már hónapok óta elindult a dezinfláció. A környező országokban is sokkal jobb a helyzet, mint idehaza: a cseheknél 17,2, a lengyeleknél 16,2 százalékkal emelkedtek az árak. Ezek a drágulási ütemek meghaladják ugyan az EU átlagát, vagyis kifejezetten magasnak számítanak, de meg sem közelítik a magyar mutatót.
Idehaza a folytatás sem lesz sokkal jobb. Az elemzői várakozások szerint már decemberben 26 százalék, vagy még magasabb lehet az infláció, majd a következő év első hónapjaiban is ezen a szinten marad, és csak ezután kezd el csökkenni. Éves átlagban így Magyarországon az idei 14,5 százalék után 2023-ban 18-19 százalékos infláció várható.
Annyira erős az inflációs nyomás a magyar gazdaságban, hogy ha jövőre egyetlen áremelés sem történne a magyar boltokban, a 2023-as infláció az áthúzódó hatások miatt akkor is minimum 14 százalék lenne
– mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online konferenciáján. A jövő év elején ugyanakkor minden bizonnyal lesznek áremelések, emiatt a Kopint-Tárki 2023-ra 19 százalékos átlagos pénzromlást vár. Ez szintén a legmagasabb lesz az egész EU-ban, miközben az unió átlagos inflációja várhatóan 6,5 százalékra csökken. A magyar előrejelzés közel a duplája a második helyre várt szlovák és észt inflációnak, mindkét országban 10 százalékkal emelkedhetnek az árak jövőre.
Magyarországon nagyon magas az infláció, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is látja, hogy egyre erősödnek a hazai inflációs problémák – mondta a MKT rendezvényén Balatoni András, az MNB előrejelzési igazgatója. A KSH mérése szerint novemberben 44 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az infláció egyre jelentősebb része az élelmiszerárakból jön, ezért a magyar élelmiszeripari folyamatok mélyelemzését nem úszhatjuk meg – tette hozzá az igazgató, utalva rá, hogy a kérdés kiemelt témája lesz a jegybank jövő héten megjelenő új Inflációs jelentésének.
A elemzési igazgató szerint „elkeserítő” állapotokat látnak a magyar élelmiszeriparban, legyen az alacsony hozzáadott értéktartalom, alacsony termelékenység vagy a vertikális együttműködés hiánya. Kiskereskedőkkel folytatott jegybanki interjúk alapján a előrejelzési igazgató arról is beszélt,
tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a lengyel mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek versenyképesek legyenek a magyarral szemben. Eltelt tíz év, és ma már 25 százalékkal olcsóbb a lengyel gyártású trappista sajt a magyarországi terméknél.
A magyar élelmiszeripar az elmúlt hónapokban lezajlott áremelésekkel elképesztő versenyhátrányba hozta magát – vélekedett az Balatoni András.
A magas magyar élelmiszer-infláció másik oka az ársapkákban keresendő. Balatoni András a jegybank honlapján megjelent közleményében azt is kifejtette: az árbefagyasztások inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal viszont a drágulást növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak. Utóbbi hatások nagysága 2022 végéhez közeledve elérhette a 3-4 százalékpontot, vagyis
az élelmiszerársapkák 3-4 százalékponttal felelnek a 22,5 százalékos inflációért.
Az élelmiszerek esetén is megfontolandó az ársapkák lehető legkorábbi kivezetése, mivel a piacok tartós torzulása a kiskereskedelmi árak növekedését, a hazai élelmiszeripar versenyképességének további csökkenését eredményezheti – tette hozzá.
A magyarok Európa szegényei
Az Eurostat napokban publikált, 2021-es lakossági fogyasztási adatai szerint a magyarok az európia unió átlagának alig 70 százalékát tudták fogyasztásra, azaz vásárlásra költeni (ezt mérték az előző évben is). Ez a második legrosszabb adat a 27 tagállam között, egyedül Bulgáriában volt kisebb az egy főre jutó fogyasztás, ott az EU átlagának 65 százalékát tudták elkölteni a bolgárok. A romániai egy főre jutó fogyasztás már tavaly magasabb volt, mint a magyar, ott 84 százalékra jött ki a mutató. Két éve Horvátország még Magyarország mögött állt, ám mostanra előzött, a horvátok az uniós átlag 72 százalékát érték el. (Nem mellesleg a horvátok januártól belépnek az eurózónába, ami jól jelzi, mennyivel dinamikusabb a gazdaságuk.) A szlovákok 71 százalékkal még éppen, a lengyelek 84, a csehek pedig 85 százalékkal bőven megelőzik a magyarokat. Vagyis a lakosság életszínvonalát nézve sem lehet már egységes tömbként kezelni a V4 országokat.
