Bölcsődei célra vagy szociális ellátásokra eddig soha nem használt épületbe is áttelepítheti a fenntartó április végéig ezeket a szolgáltatásokat, ha ott olcsóbban tudja megoldani a működtetést, ha pedig egy intézmény több telephelyen működik, azokat összevonhatja akár egy helyre is, sőt, egy másik fenntartó épületébe is beköltöztetheti azokat. A bölcsődéket pedig akár oktatási intézményben is el lehet helyezni. Sem az eddigi személyi, sem pedig a tárgyi feltételeknek nem kell már megfelelni, csak az a meglehetősen bizonytalan elvárás maradt meg a nappali szociális ellátásokban, a szakosított ellátásban, tehát a bentlakásos otthonokban, a gyermekek és a családok átmeneti otthonaiban, hogy a költöztetések miatt az ellátottak jogai nem sérülhetnek. Mindezt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lépte meg az Orbán-kormány. A szociális szférát átmenetileg újraszabályozó kormányrendelet november 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben, a bölcsődékről szóló veszélyhelyzeti előírásokat pedig a múlt héten hirdették ki.
– A magyar kormány ma sem az állami és önkormányzati szociális intézményeket, sem az ott dolgozókat nem segíti, hogy könnyebben tudjanak helyt állni, egy dolgot képes mondani: ha nem tudjuk betartani a szabályokat, akkor egyszerűen engedjük el azokat – így reagált az egyik legismertebb hazai szociális szakértő a rendeletekre. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SzMME) elnöke szerint
leginkább a nappali ellátások korábban megszokott színvonala került veszélybe az új szabályok miatt,
de az ágazatban dolgozók jogai is sok helyen sérülhetnek. Immár hivatalosan is elég ugyanis kevesebb munkatársat alkalmazni a szükségesnél, őket át lehet más munkakörbe tenni.
Őrület, eddig minden ellenőrzésnél mérték a négyzetmétereket, hogy az ellátottak elhelyezése megfelel-e a szabályoknak, most pedig össze lehet engedni az embereket, mint a heringeket – adott hangot nemtetszésének egy Pest megyei idősotthon vezetője. Nem lehet már tovább csökkenteni a munkatársak létszámát, ezen nem lehet spórolni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egy ideje már csak a bérnővér szolgáltatás, vagyis munkaerő-kölcsönzés segítségével képesek ellátni a munkát az intézményben. Most az ő településükön is átköltöztették a nyugdíjas klubot a bentlakásos intézménybe, hogy spóroljanak a fűtésen, a bejárók ott is ebédelnek, de úgy látja, nehezen alkalmazkodnak az új helyszínhez és a bentlakókhoz, neki pedig újabb szervezési feladat kitalálni, hogy mindenkinek maradjon elegendő mozgástere.
Nem látja ilyen rossznak a helyzetet a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke. Kocsis József, a Tolnában és Baranyában nyolc bentlakásos intézményt működtető SZOCEG Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy mikrobusszal szállítják a távolabbi helyszínekről azokat az időseket, akik igénylik a nappali ellátást, de az összevonás után nehezen jutnának el a nyugdíjas klubba. Ő üdvözli, hogy a fenntartók dolga könnyebb lett, mert ha bejelentik a kormányhivatalnak a tárgyi és személyi feltételek változását, akkor nem kell nyitva tartaniuk olyan intézményeket, ahol nincs lehetőség alternatív fűtési módokra, a tizenkétszeres árat pedig nem lehet kigazdálkodni. Civil intézményfenntartóként pályáztak és meg is kapták a plusz gáz és áramköltségeik 80 százalékának megfelelő támogatást a kormánytól – tette hozzá Kocsis József. A segítség azonban csak év végéig szól, nagyon várják a jövő évi költségvetés módosítását, mert a tél végéig kellene a hasonló segítség. A szakember szerint a kormány belátta, hogy ha bezárnának ezek a civil szervezetek által fenntartott intézmények és az ellátottakat az állami intézményekben kellene elhelyezni, az megoldhatatlan feladatot jelentene, másrészt nagy társadalmi botrányt eredményezne. Ezt pedig már nem vállalja be a kormány.
Az egyházaknak más jár
A Máltai Szeretetszolgálat lapjában az ősszel jelent meg az összesítés, ami szerint „öt év alatt ötvenszázalékosra nőtt a szociális ellátórendszerben az egyházi intézményfenntartók aránya”. Majdnem kétszer annyi normatív pénzt kapnak az államtól, mint egyházakhoz nem köthető társaik, a különbség 1,8-szeres. Ráadásul egy november végi kormányrendelet értelmében egyszeri kompenzáció is jár nekik a rezsidíjak emelkedése miatt a köznevelési, egészségügyi, szakképzési és szociális feladatokat ellátó intézményeik után.
