Régi neonreklámok és ostornyeles lámpák fényében úszik a főváros Czeizing Lajos (1922-1985) fekete-fehér fotóin, melyek az ötödik kerületi Foton Galéria kiállításán láthatók. A harminc alkotás Czeizing 1961-ben kiadott Budapesti éjszaka című fotóalbumának képeiről készült nagyítás, melyeken a művész a második világháború és az 1956-os forradalom pusztítását túlélő fővárost örökítette meg.
– Czeizing Lajos idén lenne száz éves, ami jó apropó arra, hogy bemutassuk a műveit. Ő ahhoz a nemzedékhez tartozott, mely bár fontos a magyar fotográfiában, mégis elfeledett, mivel az ötvenes években a fotóművészeket nem engedték kibontakozni – mondta lapunknak Bán András művészettörténész, a tárlat kurátora. A korszakban a többi művészeti ágnak ugyanis kialakultak az intézményei, szövetségei, iskolái, a fotográfiának azonban nem. A helyzet 1956 után változott meg, amikor Czeizing Lajos és kortársai elkezdték a szakmát professzionális módon űzni, melyhez intézményeket is alapítottak, miközben a nagyobb lapoknál megjelentek a fotóriporterek, akiknek a szerkesztőségek felszerelést biztosítottak.
A Budapesten született Czeizing azonban nem fotográfusként kezdte. Az érettségi után a Zeneakadémiára járt, majd textiltechnológusi végzettséget szerzett, 1945-től pedig a Győri Textilművek egyik alapítója, főtechnológusa és a városi zenekar első hegedűse volt. A fotózást viszont már tizenkét évesen elkezdte, első gépe egy házi készítésű, kihuzatos kamera volt. 1954-től főként turisztikai fotókat és városképeket készített a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál, 1970-től pedig már önállóan dolgozott a reklámfotó területén. Mindeközben művészetét is megmutatta, nyolc fotóalbuma jelent meg, a képei könyvekben és naptárakban is szerepeltek.
– A hatvanas évek fordulóján nem nagyon adtak ki fotókönyveket, de Gink Károlynak és Czeizing Lajosnak jöttek ki önálló kötetei mint a Művészek című, melyben Czeizing képzőművészekről készült portréi láthatók vagy a most kiállított Budapesti éjszaka – mondta a kurátor. Utóbbi könyv azért is jelentős, mivel az 1958 és 1960 között készült fotókon bemutatja a pusztítások utáni főváros újraéledő arcát, a helyreállított utcákat, tereket és az éjszakát fénnyel megtöltő közvilágítást. A képek mára dokumentum értékkel is bírnak, hisz látjuk rajtuk többek közt az Oktogon (akkori November 7. tér) fényreklámjait, a Rákóczi úton a Lottó Áruház játékos logóját, vagy a Közért feliratát a Blahán. Emellett feltűnnek már lebontott épületek, építmények is, mint az 1946 és 1960 között álló Kossuth-híd vagy a Blaha Lujza téren 1965-ig álló Nemzeti Színház. Czeizing képeinek legfőbb erénye mégis az, hogy a korszak hangulatát is átmentik.
Infó:
Czeizing Lajos
Budapesti éjszaka
Kurátor: Bán András
Foton Galéria
Megtekinthető: december 23-ig
Párbeszéd generációk és műfajok között
A Foton Galériát 2021-ben nyitotta meg a Magyar Fotóművészek Szövetsége Budapesten, a Képíró utca 6. szám alatt. A szakmai műhely a párbeszéd fontosságára helyezi a hangsúlyt a generációk és műfajok között. A galériában egyaránt bemutatkoznak a pályájuk elején járó és a már jelentős életművel rendelkező fotóművészek, a fotográfus szakma különböző területein dolgozó alkotók, és a fénykép médiumát használó képzőművészek is.
