A szombati voksoláson - az előzetes eredmények alapján - mindössze az arra jogosultak 8.8 százaléka járult az urnákhoz. A bojkottot hirdető prominens ellenzéki pártok erre hivatkozva lemondásra szólították fel Szaídot. A szekularista, iszlamista, bal- illetve jobboldali pártokat és szerveződéseket tömörítő Nemzeti Megváltás Front elnöke, Ahmed Nadzsib Csebi a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengéshez hasonlította az a részvételi adatokat. Az ellenzéki koalíció előrehozott elnökválasztásokat sürgetett, ahogyan a 2011-es Jázminos forradalomban megbuktatott rezsim utódpártjának tekintett populista Szabad Desztúr Párt is.
Az „új köztársaság” jelszóval diktatúrát építő Szaíd egyelőre nem reagált a szavazás kimenetelére. Szövetségesei azonban helyette is próbálták magyarázni bizonyítványát. Faruk Búszkar, a választási bizottság vezetője például részben az előzőeknél tisztességesebb kampány számlájára írta, az általa “szerény”-nek aposztrofált részvételt.
Elemzők szerint a tunéziaiak legfőképpen a súlyosbodó gazdasági válság miatt maradtak tömegesen távol a szavazófülkéktől. A tunéziaiak a jázminos forradalom óta évről-évre egyre inkább kiábrándult a politikából, miután a rendszerváltás nem váltotta be a gazdasági fellendüléséről szőtt reményeket. Az apátiát csak fokozta, hogy a 2011-et követően meghonosodott tökéletlen demokráciát tavaly egyszemélyi uralomra cserélő Kaisz Szaíd irányítása alatt még tovább romlottak az életkörülmények. Az államfő képtelen volt megoldást találni a rekordmagas, csaknem 10 százalékos inflációra, az élelmiszerhiányra és egyéb kihívásokra; támogatóinak pedig idővel elegük lett abból, hogy a tuniszi vezetés mindig az ellenzékre vagy külső tényezőkre mutogat ahelyett, hogy érdemben foglalkoznának a problémákkal. Az elnökkel szembeni bizalom megrendülését jelzi, hogy míg nyáron a választók 30.5 százaléka vett részt az általa javasolt, új alkotmányt jóváhagyó referendumon, ezúttal már csak töredékük ment el szavazni.
Noha a parlamenti választás részvételi adatai kínos helyzetbe hozták, az eddig makacs akarnoknak bizonyuót Kaisz Szaíd aligha bukik bele ebbe a fiaskóba. A 64 éves egykori jogászprofesszor hatalomban maradását segítheti például, hogy a bojkott sikerét ünneplő ellenzéki erők maguk is alacsony legitimációval bírnak, emiatt eddig nem is tudnak igazán jelentős tömegeket mozgósítani az államfő elleni tüntetésekhez.
