háború;

Vlagyimir Putyin Minszkbe látogatott Lukasenkóhoz, csapatai pedig hadgyakorlatba kezdtek a belarusz–ukrán határ közelében

Újabb dróntámadás érte Kijevet, Bahmutot intenzíven lőtték az orosz erők.

Védelmi és külügyminiszterével együtt látogatott Fehéroroszországba Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn délután. Ukrajna és a nemzetközi közösség attól tart, hogy Moszkva megpróbál nyomást gyakorolni Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfőre annak érdekében, hogy csatlakozzon egy újabb szárazföldi offenzívához, amely új frontot nyitna Ukrajna ellen - írta a Reuters.

A brit hírügynökség kiemelte, hogy Putyin egyre nyilvánvalóbb szerepet vállal a háborúban, amióta csapatai visszavonulásra kényszerültek Ukrajnában és stratégiai fontosságú településeket adtak fel a sikeres ukrán ellentámadás hatására. Putyin, aki hosszú ideig igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy a „különleges katonai művelet” sínen van, zajlik az ő beavatkozása nélkül is, pénteken például felkereste az orosz műveleti parancsnokságot, hogy átvegye a katonai parancsnokok jelentését. A fehérorosz diktátorral az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete, február 24-e óta többször is egyeztetett Putyin, de eddig minden esetben Lukasenko utazott Oroszországba.

Hogy valami változás következik az orosz háborús stratégiában, az is jelzi, hogy ezúttal a Kreml ura, kiemelt kísérettel érkezett Minszkbe, 2019 óta először. 

A covid járvány kitörése óta Putyin lehetőleg elzárkózik a világtól, a fehérorosz fővárosba sem utazott el azóta, amióta a 2020 nyarán elcsalt elnökválasztás miatt Belaruszban kitörtek a Lukasenko elleni tüntetések. Bár kezdetben látványosan nem foglalt állást a Kreml, olyannyira, hogy a fehérorosz ellenzék is reménykedni kezdett, de végül a diktátor mellett tette le a garast, ami hozzásegítette a felkelés elnyomásához és hatalma megtartásához. A politikai támogatás általában sehol sem ingyenes, Putyin és a Kreml esetében meg pláné nem az. Moszkva kezdettől próbálta belerángatni Minszket a háborúba, most, szorult helyzetében vélhetően elutasítást nem tűrően nyújtja be a számlát. Már a februári Kijev elleni támadáshoz is használták Belaruszt az orosz erők, a Reuters szerint a kijevi zónából való kényszerű orosz kivonulás óta is folyamatos, kevésbé látható orosz és fehérorosz katonai tevékenység zajlik ott. Most már egyáltalán nem fű alatt kezdett közös hadgyakorlatba a két hadsereg, egyelőre nem tudni, hogy pusztán elrettentés és félelemkeltés céljából, vagy valóban újabb támadásra készül Putyin, immár belarusz segítséggel, az ukrán főváros, esetleg a nyugat-ukrajnai régió ellen. Moszkva és Minszk már korábban közös katonai egységet hozott létre Fehéroroszországban, és eddig is több hadgyakorlatot tartott.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mindenesetre szokás szerint cáfol, hétfőn "ostoba és alaptalan koholmánynak" nevezte azt a feltételezést, hogy Moszkva nyomást akar gyakorolni Minszkre, hogy csatlakozzon a "különleges katonai művelethez".

A Pentagon december 13-án azt közölte, hogy "jelenleg nem lát semmiféle küszöbön álló, határokon átnyúló tevékenységet Fehéroroszország részéről", de több szakértő és orosz katonai vezető beszélt már arról, hogy Oroszország 200 000 új katonát készít elő egy nagyobb offenzívára, amely már januárban, de inkább tavasszal megindulhat keletről, délről vagy akár Fehéroroszországból.

Ukrajna több régiójában folytatódtak az intenzív harcok tegnap is. Mindenekelőtt Bahmutnál, ahol a rettegett Wagner zsoldosok augusztus óta nem tudják megtörni az ukrán ellenállást. A támadás egyre hevesebb, mert sokak szerint Putyin Bahmut elfoglalását akarja nagy újévi győzelemként bejelenteni.

Az ukrán főváros is célpont maradt. A pénteki széles körű csapások okozta károkat épp sikerült helyreállítani és újraindítani a főváros fűtési hálózatát, hétfőn reggel az orosz erők újabb dróntámadást indítottak Kijev ellen. Az ukrán légierő szerint az oroszok 35 iráni gyártmányú drónt indítottak – feltehetőleg az Azovi-tenger keleti partvidékéről-, amiből az ukrán légvédelem 30-at hatástalanítani tudott.