Bűnvádi eljárást javasol Donald Trump ellen az a kongresszusi bizottság, amely a volt elnök szerepét vizsgálta a washingtoni szövetségi törvényhozás, a Capitolium 2021. január 6-ai ostromában– írja a CNN.
A döntés egyelőre nem jelenti, hogy hivatalos büntetőeljárás indul, ez csak egy ajánlást tartalmaz, a vádemelés az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kongresszusi testület mindenesetre négy vádpontban is eljárást javasol:
hivatalos eljárás akadályozása,
az Egyesült Államok megkárosítására irányuló összeesküvés,
hamis nyilatkozattételre irányuló összeesküvés,
lázítás.
A testület végső jelentését később, az elképzelések szerint szerdán hozzák nyilvánosságra, amely tartalmazni fogja a büntetőjogi beterjesztéseket. Jamie Raskin marylandi demokrata képviselő azzal indokolta a döntést, hogy „a miénk nem egy olyan igazságszolgáltatási rendszer, amelyben a gyalogos katonák börtönbe kerülnek, a vezetőik pedig szabadon távozhatnak”. A politikus azt is állította, hogy bőséges mennyiségű bizonyítékok állnak rendelkezésükre a vádak alátámasztására. A hét demokrata és két republikánus képviselőből álló testületet ugyanakkor a republikánusok széles körben bírálták, mivel pártosnak tartják a bizottság működését.
Az igazságügyi minisztérium külön vizsgálatot folytat az ügyben.
2021. január 6-án Donald Trump Save America felkiáltással tartott demonstrációt Washingtonban, tiltakozásul a 2020. november 3-i elnökválasztás eredménye ellen. Felszólítására 2000-2500 híve a National Mall egyik parkjából, az Ellipsisből indult útnak a Capitolium felé. Aznap a kongresszusi szenátorok és képviselők együttes ülésükön döntöttek az elektori szavazatok, vagyis az elnökválasztás eredménye hitelesítéséről. Ez az ülés délután egykor kezdődött, negyed háromra a felhergelt tüntetők már összetűztek a Capitolium biztonságáért felelős rendőri erők egységeivel, áttörték a kordont és behatoltak az épületegyüttesbe. Többjüknél fegyver is volt, törtek-zúztak, a képviselők és a szenátorok fejvesztve menekültek előlük. Négy órán át tartott, mire a hatóságok helyreállították a rendet.
Maga Donald Trump ígérete ellenére nem tartott híveivel a Capitoliumhoz. Bár kérték, nem hívta be a Nemzeti Gárdát sem, televízión nézte, hogy mi történik. Akkor már két hónapja hajtogatta, hogy az elnökválasztást elcsalták, ő pedig soha nem lesz hajlandó arra, hogy elismerje az eredményt. Ezt újra kimondta a tüntetésen is. Nyíltan nem szólította fel erőszakra a híveit, arra kérte őket, hogy „békében” vonuljanak a Capitoliumhoz, azt azonban a lelkükre kötötte, hogy megveszekedetten harcoljanak.
Ez egyébként többeknek sikerült is, a Capitolium ostromában öt ember vesztette életét. Egyikük Ashli Babbitt, a légierő veteránja volt, akit a szövetségi törvényhozás biztonságáért felelős rendőri erők egyik tagja, Michael Byrd lőtt le egy ablakon keresztül. A rendőr ellen nem emeltek vádat, a négy másik halálos áldozat közül egyvalaki kábítószer-túladagolásban, hárman szívroham vagy stroke miatt vesztették életüket. Stroke-ot kapott és meghalt egy rendőr, Brian Sicknick is, aki 138 másik rendőrrel együtt megsérült a Capitolium ostromában.
Nem mellesleg ez volt az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy a washingtoni Capitoliumon valaki – Donald Trump egyik híve – konföderációs zászlót lengetett. Az épületegyüttes tíz kilométeres körzetében még soha nem volt konföderációs zászló, még a polgárháború évei, 1861 és 1865 között sem.
