Alig több mint egy hét maradt a cseh soros elnökségből, s a prágai kormány az eltelt fél év alatt bizonyította, egy közép-európai állam is alkalmas lehet arra, hogy a legmagasabb szinten kezelje az Európai Unió ügyeit, méghozzá a lehető legnehezebb időszakban. Természetesen nem egyedül Prágától függött például az Oroszország elleni újabb uniós szankciók elfogadtatása a tagállamokkal, de Csehország elévülhetetlen érdemeket szerzett egyebek mellett az Európai Bizottság és Magyarország közötti megállapodásban.
A Petr Fiala vezette cseh kormány 2021 novemberének végén lépett hivatalba, ám az azóta eltelt idő alatt a háború miatt háttérbe szorultak a kormányprogram egyes passzusai, legyen szó az oktatási reformról vagy az államháztartás javításáról. A Fiala-kabinet az Európa egészét érintő nagy események hatása alá került, hiszen három hónappal hivatalba lépése után Putyin csapatai véres háborút indítottak Ukrajna ellen. Prága új helyzetbe került, s nem csak külpolitikai szempontból: ukránok százezrei menekültek a Cseh Köztársaságba, és olyan alapvető kérdések kerültek előtérbe, mint hogy lesz-e fűtés télen és mennyibe kerül majd.
"A kormánynak válságkezelésre kellett átállnia és helyt is állt ebben a szerepkörben. Legalábbis, ha a gazdaságot vagy a munkanélküliségi rátát nézzük" – mondta a Deník N cseh kiadásának Lukás Jelínek politikai elemző. "A legfontosabb azonban az, hogy ebben a nehéz időszakban a kormány irányította a cseh EU-elnökséget és az ukrajnai konfliktusra adott válaszról, az energiaválságról és az éghajlatváltozásról szóló vitákat" - mondja.
Vitathatatlan tény, hogy Csehország nemzetközi tekintélye jelentősen nőt a soros elnökség alatt. A legnagyobb fegyvertény, hogy Prága megtörte a magyar kormány ellenállását, így az EU tagállamai megállapodtak Ukrajna 18 milliárd eurós, hitelfelvételen alapuló jövő évi megsegítéséről, véglegesítették az Oroszország elleni szankciók 9. csomagját, s a cseh elnökség napokon belül lehetővé tette az Irán elleni büntetőintézkedések meghosszabbítását, válaszul arra, hogy a perzsa állam drónjaival támadják az oroszok Ukrajna polgári infrastruktúráját.
Jan Lipavsky külügyminiszter is azzal büszkélkedett a napokban a cseh állami rádióban, hogy igen sikeres fél esztendőn vannak túl. Utalt arra, hogy szintén a cseh elnökség alatt fogadtak el uniós vízumkorlátozásokat az orosz állampolgárokkal szemben, biztosítottak jelentős humanitárius segélyeket Ukrajnának és ehhez az időszakhoz köthetőek az ukrán katonák kiképzését szolgáló missziók is. „A cseh elnökségünk mindezt elérte” – foglalta össze a miniszter.
„A Cseh Köztársaság megmutatta, milyen professzionálisan tud dolgozni és fellépni” – fejtette ki Jakub Eberle, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatási igazgatója a Süddeutsche Zeitungban. Ez pedig, mint mondta, a Fiala-kormány támogatottságát is megerősítette, bár ezzel kapcsolatban a puding próbája a jövő év elején esedékes elnökválasztás lesz: a koalíciónak le kell győznie Andrej Babist, az ANO elnökét, akit Fiala koalíciójának egyszer már sikerült megvernie a 2021. októberi parlamenti választáson.
Mats Braun, a prágai Metropolitan Egyetem svéd politológia professzora szerint az ország javított nemzetközi hírnevén: "A Cseh Köztársaság megmutatta, hogy képes kezdeményezni és aktívan cselekedni. Ezzel megszabadult a ’nemet mondók klubjának’ is nevezett visegrádi csoporthoz fűződő hírnévtől, amely csak akadály Brüsszelben”. Hozzátette, a V4-ek közül jelenleg a Cseh Köztársaság van a legjobb helyzetben, nincs konfliktusa az Európai Bizottsággal, és nincs is olyan kormányzati káosz, mint Szlovákiában.
Lipavsky külügyminiszter ezzel kapcsolatban rámutatott: „A mi feladatunk az, hogy konstruktív módon elmagyarázzuk nyugat-európai partnereinknek Közép- és Kelet-Európa érdekeit.” Mikulás Bek európai ügyekért felelős miniszter elégedetten nyugtázta, hogy Európa "kellemes meglepetésben részesült" hazája soros elnöksége kapcsán. Bek egyébként még májusban, a soros elnökség előtt úgy foglalt állást, könnyebb lenne az együttműködés egy másik magyar kormánnyal.
Braun, aki a Metropolitan Egyetem nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok tanszékének vezetője, esélyt lát arra, hogy a Cseh Köztársaság az uniós elnökség után is aktív szerepet vállaljon Brüsszelben. Az egész kormány konstruktív volt, és "becsületes közvetítőként járt el" - tette hozzá. Fiala miniszterelnök pártjával szemben azonban fenntartásai vannak. Bár a kormányfő egyértelműen Európa-pártinak tartja magát, egy euroszkeptikus politikai erőt vezet, a Polgári Demokrata Pártot (ODS), amely elutasította a szélesebb körű uniós integráció és a föderalizmus koncepcióját. Az ODS ráadásul az Európai Parlamentben a lengyel Jog és Igazságossággal (PiS), Giorgia Meloni Olasz Testvérek (FdI) pártjával és a szélsőjobboldali Svéd Demokratákkal ül egy frakcióban.
Jakub Eberle szerint az ODS nem is kíván csatlakozni az Európai Néppárt konzervatív pártcsaládjához (EPP) az EP-ben, ezt Fiala valószínűleg azért sem akarja megtenni, „mert felháborodást és nyugtalanságot okozna a polgári demokratáknál”. Mindazonáltal a Cseh Köztársaságban az utóbbi időben nőtt az EU támogatottsága, amint azt az Eurobarométer, az uniós polgárok körében végzett rendszeres felmérés adatai is mutatják. A közös védelempolitika támogatottsága például 80 százalékos, ami még az uniós átlagnál is magasabb.
"Mindannyiunkat lenyűgözött az európai parlamenti képviselőkkel és a Bizottsággal folytatott háromoldalú tárgyalásoknak az a mennyisége, amelyet a cseh elnökség az elmúlt hetekben folytatott. Ez nagy hatást gyakorolt ránk” – összegezte a cseh elnökség vívmányait Wiktor Nummelin, a TT svéd hírügynökség brüsszeli tudósítója a Deník N-nek. Januártól a svédek veszik át a stafétabotot, úgyhogy a csehek feladták a leckét Stockholmnak.
Csökken a reálbérek értéke
Hogy a cseh elnökség után a prágai kabinet képes lesz-e teljesíteni a kormányprogramban eredetileg foglaltakat, ez az országot érintő komoly változások miatt erősen kérdéses. Maga Petr Fiala kormányfő az Aktuálne.cz portáljának adott interjújában elismerte: jövőre felül akarja vizsgálni kabinetjének alapdokumentumát. Ezenkívül azt tervezi, hogy egyfajta jövőképet vázol fel arra, hol tart majd Csehország tíz év múlva.
A legfontosabb kihívás az lesz, hogyan lehet fenntartani az életszínvonalat ezekben a vészterhes időkben. Az infláció várhatóan még magasabb lesz. Novemberben a drágulás mértéke 16,2 százalékos volt, ami ugyan messze elmarad a jóval 20 százalék feletti magyartól, de így is igen magas, ezért sok háztartás egyre nehezebben tud megélni, s a helyzet tovább romlik. A Cseh Statisztikai Hivatal nemrég azt közölte, hogy a reálbérek az idei 3. negyedévben közel egytizeddel csökkentek, ami a negyedik egymást követő visszaesés. A PAQ Research ügynökség pedig arról számolt be, hogy nő a bajba jutott háztartások száma.
