Még 45 milliárd forinttal támogatja az Orbán-kormány az elszakadásra készülő bosznia-hercegovinai szerbeket

Amúgy válság van, de a kabinet ismét egészen másfelé szórja a magyar adófizetői pénzt.

Magyar közpénzből mentették meg az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre törekvő boszniai szerb vezetést, a magyar adófizetők ezúttal nem kevesebb, mint 110 millió euró, azaz átszámítva körülbelül 45 milliárd forinttal támogatják meg a boszniai Szerb Köztársaságot (RS), amit ugyan hazánkban nem reklámoztak nagyon, de Bosznia-Hercegovinában értelemszerűen kiderült.

A Szabad Európa cikke szerint az Orbán-kormány az Eximbankon keresztül, egy kiugróan olcsó hitel formájában küldte a támogatást, csak tíz év alatt kell visszafizetni az összeget, egy év türelmi idővel és évi mindössze öt százalékos kamattal.

A lap felidézi, hogy Milorad Dodik RS-elnök Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, egyes feltételezések szerint inkább a bábja. A vezetés elszakadási törekvése a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Bosznia-Hercegovinában, az etnikai feszültségek miatt az uniós, a brit és az amerikai támogatások is elapadtak, márpedig a Dodik-rezsimnek pénzre volt szüksége korábbi hiteleik törlesztőrészleteinek fizetésére. Ebben segítette ki őket a magyar közpénz.

A segítségre azért is volt szükségük, mert az Orbán-kormányhoz hasonlóan Dodik-rezsim is intenzív osztogatásba kezdett a választás előtt, amit a boszniai Szerb Köztársaságban október elején tartottak. Végül az elszakadásra törekvő Milorad Dodik szűk többséggel őrizte meg elnöki hatalmát. A Szabad Európa szerint az Orbán-kormány által nyújtott hitel nélkül azonban csődbe ment volna az entitás.

Idén ráadásul ez már a második jelentős magyar állami tőkeinjekció, az őszi választás előtt százmillió eurós, azaz átszámítva több mint 40 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a boszniai szerb vezetés a magyar államtól, hivatalosan gazdaságfejlesztésre. Úgy tudni, a magyar közpénzből 28 millió eurót megpályáztattak a helyi vállalkozók között, masszív korrupciós kockázatok mellett. Svetlana Cenić politikai elemző szerint azonban a gazdaságfejlesztés címszó egy vicc és pénzmosás, valójában a szuverenitásra oly érzékeny Orbán-kormány a bosznia-hercegovinai választásokat befolyásolta magyar adófizetői pénzből.

Hogy ez az egész mégis miért jó a kabinetnek, az egyelőre nem tisztázott, mindenesetre a Szabad Európa emlékeztet, hogy az Elektroprivreda RS (ERS) boszniai szerb energiacég nyílt pályázatot mellőzve, titokban eladta a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét a Lugos Renewables nevű cégnek, amelyben idén nyárig tulajdonos volt Lázár János építési és beruházási miniszter közeli ismerőse, a trafiktörvénnyel kapcsolatban ismertté vált Sánta János.