Európai Unió;energia;Orbán Viktor;kormányzati propaganda;

EU-fóbia

Hungarófóbia miatt vegzálja a különben minden téren csodásan teljesítő Magyarországot az Európai Unió, magyarázta meg a jogállamisági eljárást és az uniós pénzek blokkolását Orbán Viktor miniszterelnök szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. A kifejezés eddig hiányzott a kormányzati propaganda eszköztárából, de miután maga a vezér vetette be, az elkövetkezőkben minden bizonnyal gyakran fog visszaköszönni a tömeges agymosást szolgáló szövegekben. Tekintsünk el attól, hogy milyen körülmények között debütált az új varázsszó (miniszterelnökünk Vlagyimir Putyin éves hagyományos nemzetközi sajtótájékoztatóját másolja, mert akárcsak az orosz elnök, ő is évközben elérhetetlen a média számára), nézzük csak azt, mennyire jogosan emleget hungarófóbiát az EU-fóbiás magyar kormányfő.

Vegyük a legutóbbi nagy magyar sikert, az „energetikai megadealt”, ahogyan Orbán Viktor nevezte azt Facebook oldalán. Múlt szombaton Bukarestben írták alá azt a négyoldalú egyezményt, amely révén zöld energia jöhet majd Magyarországba Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül egy, a Fekete-tenger alatt megépítésre váróvezetéken. Orbán ezt úgy jelentette be, hogy „A világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezeték megépítésére készülünk”, ami egyedülálló beruházás a világon. Ezen a bukaresti rendezvényen is miniszterelnökünk arról beszélt, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, a tagállamok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék saját maguk számára a gazdasági és energiabiztonságot, aminek alapja az új energiaforrások keresése és beszállítása Európának. Vélhetően magyarul mondta mindezt, csak az MTI-nek, mert partnerei igencsak elcsodálkoztak volna e szavak hallatán.

Az „energetikai megadeal” aláírásakor jelen volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig nem szokott biodíszletként megjelenni. Nyilván, jelenlétével ezúttal sem a nemek arányát kívánta szépíteni Bukarestben, hanem a projektben részes EU-t képviselte. Merthogy ez a valóban előremutató, de még megvalósításra váró projekt is elsősorban az uniós erőfeszítések eredménye. Az EU idén május írt alá megállapodást Azerbajdzsánnal az uniós energiaellátás diverzifikálása és az energiaárak emelkedésének mérséklése érdekében. A Bizottság REPowerEU tervében a déli gázfolyosó kulcsszerepet játszik, Azerbajdzsán ebben is, és a megújuló energiaforrások bevezetésében is kulcsszereplő. A tenger alatti kábelen Magyarországra érkező zöld energia is ennek az eredménye, nem véletlenül vette fel az Európai Bizottság a közös érdekű beruházások listájára, és irányzott elő rá 2,3 milliárd eurós támogatást. Ezt még Szijjártó is elismerte félszóval, a miniszterelnök viszont úgy tett, mintha saját fürkészei és portyázói hozták volna tető alá. Valójában az EU Global Gateway stratégia részeként a tagjelöltségre várakozó Grúzia számára zászlóshajó projektről van szó. Ha majd megvalósul Azerbajdzsánt köti össze az EU-val, első lépésként azonban, ahhoz, hogy uniós finanszírozást kapjon, két EU-tagállamra volt szükség. Románia azon uniós szomszédja, amely híd lehet a nyugati országok felé, történetesen mi vagyunk.