A fogyasztói árak növekedési üteme éves összevetésben 22,5 százalékra emelkedett novemberben. A magas áremelkedést elsősorban az élelmiszerek jelentős drágulása okozta, de általánosan is megfigyelhető a korábbi évek átlagát számottevően meghaladó átárazás - olvasható a Magyar Nemzeti Bank legfrisebb inflációs jelentésésében.
A hvg.hu által ismertetett egyik legelképesztőbb részlet, hogy
jövőre átlagosan 42 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek, mint idén. Az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal kell többet adni jövőre
Ekkora emelkedést a Központi Staisztikai Hivatal (KSH) sem mért, mióta 1985 óta elkezdte ebben a bontásben vezetni az inflációt. A jegybank úgy várja, az éves infláció 2023-ban 15 és 19,5 százalék között lesz, a reáljövedelmet pedig 0,6 -1,6 százalék között fognak esni.
Új inflációs csúcs jön, a magyarok már a legpesszimistábbakÚgy vélik, a drágulás üteme a jövő év közepétől lassulhat valamikor, de 2023 első hónapjaiban túl lehetünk az inflációs csúcson. Ezt többek közt azzal indokolják, hogy 2023 közepétől a bázishatás vagy éppen a globális hatások már visszafogják az inflációt,. Emellett az is lassítja a drágulást, hogy csökken a belső kereslet: vagyis már nem tudnak feljebb emelni az árakon, mert akkor senki sem fog ennél drágábban vásárolni.
Ugyanakkor némileg jó hírnek érkezik, hogy a munkaerőpiacot annyira nem borítja fel a válság, ugyanakkor az MNB szerint nem várhatóak olyan tömeges munkahelyvesztések, mint amilyenek 2008-ban voltak. Emellett – hívja fel a figyelmet a jegybank – az orosz-ukrán háború ellenére a magyar ipar is tartja magát.
Tölgyessy Péter: Orbán-infláció van és gyülekeznek a felhők a kormány felett