karácsony;ünnep;felmérés;Publicus;ajándékozás;

A nők kétharmada szerényebb karácsonyra készül

- Kiskarácsonyra készülnek: Az emberek több mint fele, de még a fideszesek 44 százaléka is úgy látja, szerényebb lesz az idei ünnep

Ajándékokra átlagosan 83 ezer forintot költöttek a magyarok – derül ki a Publicus Intézet kutatásából.

A Fidesz szavazóinak többsége derűlátó, szerintük az idei ünnep olyan lesz, mint máskor, az ellenzékre voksolóknak viszont csak a harmada gondolja ezt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából. Érdekesség, hogy minden kategóriában csak elenyésző, 2-3 százaléknyi azok aránya, akik „bőségesebb” ünnepre készülnek.

Arra a kérdésre, hogy a korábbiakhoz képest jobb, rosszabb, vagy ugyanolyan karácsonyra számítanak-e a megkérdezettek, 56 százalék a szerényebb választ jelölte meg, 42 százalék pedig az „ugyanolyan” kategóriát. Az pártpreferencia alapján viszont ebben vannak eltérések; a Fidesz-KDNP szavazóinak 53 százaléka a korábbi évekhez hasonló időszakra számít, szerényebbre pedig 44 százalékuk. Az ellenzékiek között ez utóbbi arány már bő kétharmados (67 százalék), és a bizonytalanok többsége (53 százaléka) is szűkebb időszakra számít.

A várakozással kapcsolatos elvárások nemek szerint jelentős eltérést mutatnak. A férfiak fele, míg a nőknek alig harmada gondolja úgy, hogy ugyanolyan lesz az idei ünnep, mint máskor. Vagyis a nők kétharmada pesszimista ebben a kérdésben.

A Publicus kutatásából kiderül az is, hogy egy ember átlagosan 6 másikat lep meg valamivel. Bár a karácsony szorosan összekapcsolódik az ajándékozás szokásával, a megkérdezettek 8 százaléka nem tart az árral és azt válaszolta, hogy egyáltalán nem ad senkinek semmit. A válaszadók ötöde legfeljebb három, harmaduk pedig legalább hét rokonnak, barátnak, ismerősnek szerez meglepetést, a legtöbben pedig e kettő közé mondták a megajándékozottak számát.

Az ezerfős minta alapján 83 ezer forintra jött ki az az összeg, amelyet egy magyar ember tárgyakra, élményekre, vagy egyéb, pénzért vehető ajándékokra költ. Budapesten a legbőkezűbbek, vidéki városokban pedig a legtakarékosabbak a válaszadók, így a fővárosban 105 ezer forintra, míg a vidéki városokban 58 ezer forintra jött ki az átlag. Érdekes, hogy ez utóbbinál még a községekben, falvakban élők is többet költöttek a karácsonyi ajándékokra, hiszen ott 71 ezer forint jött ki, míg a megyeszékhelyeken ennél valamivel magasabb, 83 ezer az átlagos, ajándékokra költött összeg. Érdekesség, hogy ennél a kérdésnél 4 százaléknyian (vagyis ezerből 40-en) jelölték meg azt a lehetőséget, hogy egyetlen fillért sem költenek ajándékra, az ezt megelőző, az ajándékozottak számára vonatkozó kérdésnél viszont ennek duplája állította, hogy senkinek nem vesz semmit. Ha a válaszokat a valóságnak megfelelően fogalmazták meg, akkor lehetnek olyanok, akik karácsony apropóján magukra költenek. A „nullás büdzséből” karácsonyozók között a fővárosiak vezetnek 5 százalékkal, őket követik a községekben (4 százalék), majd a megyeszékhelyeken és vidéki városokban élők 3-3 százalékkal.

A válaszadók 88 százaléka otthon marad az ünnepekre, egy szűk réteg azonban útra kel: 8 százalékuk belföldi, 3 százalék pedig külföldi utazást tervez (volt, aki erre a kérdésre nem adott választ). A hazai tájon pihenők közül lesznek, akik kereskedelmi szálláshelyen töltenek pár napot. A szallas.hu a napokban arról tájékoztatott: az egy évvel ezelőttihez képest 30 százalékkal nőtt hazánkban az ünnepi foglalások száma, és a legnépszerűbb úticél a főváros.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárának válaszában még egy korábban cáfolt csúsztatásra is futotta.