A názáreti Jézus otthontalan gyermekként született, és ez vigasz a háború elől menekülőknek. Jézus nemcsak egy lett közülünk, hanem vállalta a szegénységet és a hajléktalanságot is, ezért különösen közel áll a szegény gyerekekhez és azokhoz, akik otthonukat elvesztve menekülni kényszerülnek - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek.
A bíboros hangsúlyozta, az egyház az ukrajnai háború kitörése óta minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse a menekülteket. Kezdettől fogva fogadtak családokat az egyházmegye nagyobb épületeiben, ellátva őket élelemmel, ruhával, a gyerekek iskoláztatását pedig már a tavaszi félévben megpróbálták biztosítani - számolt be. Meglátása szerint tapasztalható egy finom, szerves integráció, amelynek jó színterei a plébániai közösségek. Az ott megjelent menekült családok mára részei a közösség életének.
A magyarul tudó kárpátaljai gyerekek elmondása szerint viszonylag könnyen beilleszkedtek a fogadó katolikus iskolák közösségeibe. A magyarul nem beszélő gyerekek tanítását egyrészt a katolikus iskolák oroszul tudó tanárai, másrészt a menekült pedagógusok végzik. A bíboros lelkipásztori szempontból fontosnak nevezte, hogy a Váci utcai Angolkisasszonyok templomában, illetve más, kevésbé központi helyszíneken is biztosítanak lehetőséget minden vasárnap ukrán nyelvű, bizánci rítusú szent liturgia végzésére.
Karácsonykor különösen figyelnek a menekült családokra, ajándékosztásokkal, adományozással próbálják szebbé tenni az ünnepet - mondta, megjegyezve, ő maga is osztott ajándékot a Katolikus Karitász menekült gyerekeknek szervezett karácsonyi ünnepségén. A magyarországi segítségnyújtás mellett folyamatosak a karitász segélyszállítmányai Kárpátaljára - tette hozzá a bíboros.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az ünnep alkalmából az MTI-nek azt mondta, karácsony üzenete, hogy az Úristen még mindig nem mondott le az emberről, és ezzel arra hív, hogy „te se mondj le róla!” A református püspök arról beszélt, az ünnep mindig eljön, függetlenül attól, hogy háború van vagy béke, hogy gazdagok vagyunk vagy szegények. De a karácsony mindennél fontosabb azoknak, akik bajban vannak, hiszen azt üzeni, hogy Isten „változtathatatlanul szeret bennünket”.
Az ünnep megnyitja az ember életében a kaput Isten felé, rádöbbentheti, hogy Isten szeretete állandó, ahhoz mindig lehet kapcsolódni. Ha ez az üzenet akárcsak egy embert is megszólít, akkor már megérte az ünnep körüli „felhajtás”, ami inkább elfedi annak lényegét. Balog Zoltán hozzátette, az emberi törekvés karácsony provokatív üzenetének tompítása. A tankok, a bankok, a járványok világában azt mondani egy kiszolgáltatott gyermekre, hogy ő Isten követe, olyan ellentmondás, amit az ember megpróbál gyengíteni, ezért karácsonyi romantikát csinál belőle. Miközben Jézus is egy olyan világba született, ahol gyermekeket gyilkoltak le azért, hogy őt elpusztítsák.
Balog Zoltán elmondta, a református egyház idén karácsonykor különös figyelemmel fordul Kárpátalja felé. A Magyar Református Szeretetszolgálat Betlehemi csillag című adománygyűjtésének célja az volt, hogy a rendszeres áramkimaradásokkal küzdő kárpátaljaiak számára is biztosítsa az ünnep fényét. A szeretetszolgálat az akció keretében gyertyákat, elemlámpákat, generátorokat és napelemes lámpákat vett és juttatott el kárpátaljai közösségekhez, családokhoz. Az egyház emellett mozgalmat szervezett, hogy segítse találkozni a szétszakított kárpátaljai családokat. Gyülekezeti termekben, templomokban, családi otthonokban biztosítják a korábban Magyarországra menekült, illetve a Kárpátalján maradt, az ünnepre Magyarországra utazó családtagok találkozását.
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Fabiny Tamás az MTI-nek karácsony alkalmából arról beszélt, aki betakar egy fázó gyermeket Kárpátalján, aki segít megmelegedni egy kihűlt otthonában fagyoskodó embernek vagy egy plédet terít egy alvó hajléktalanra, az a betlehemi jászolban fekvő Kisjézust takarja be. Fabiny Tamás emlékeztetett, József és Mária megtapasztalták mindazt a bajt, ami a mai embert körülveszi: a kiszolgáltatottságot, a menekült létet, az úton levést és a nélkülözést. A betlehemi történetből nekünk pedig meg kell tanulnunk, hogy ne legyünk olyanok, mint az ajtajukat a szent család előtt bezáró betlehemiek.
Az evangélikus püspök szólt arról is, az elmúlt időszakban újabb és újabb nehéz évet kellett legyűrni, a világjárvánnyal majd válságokkal terhelt évek pedig megpróbálják az embert. Ilyenkor nagy szükség van a lelki ellenállóképességre is. Ha az ünnep nemcsak egyszeri fellobbanás, hanem tartós kapcsolat következik belőle Istennel, az komoly erőforrás lehet.
Az ukrajnai háborúról szólva Fabiny Tamás kiemelte, az egyháznak három feladata van: imádkozni a szenvedőkért, felemelni a szavát a háború ellen és cselekedni a menekültekért. Mint közölte, egy háborút soha nem lehet teológiailag igazolni, nincs szent háború. Minden egyház számára kísértés lehet, hogy legitimáljon egy adott politikai hatalmat. Ez a kísértés annak idején elérte a hitleri Németországban az evangélikusokat is - mondta, hozzátéve, csak később vált mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a Német Keresztények birodalmi ideológiát kiszolgáló csoportja helyett a náci befolyásnak nem engedő, Hitvalló Egyház járt a helyes úton. Felhívta a figyelmet a vallás és az etnikum összekeverésének veszélyére is, kijelentve, éppúgy helytelen egy vallás nacionalizálása, vagyis nemzeti vallássá kikiáltása, mint a nemzet szakralizálása.
Fabiny Tamás megemlítette az evangélikus egyház karácsonyi adománygyűjtő akcióját, melynek keretében takarókat, paplanokat és világítóeszközöket vittek Kárpátaljara, hozzátéve, a fontos segítség mellett szép karácsonyi szimbólum is fényt és meleget vinni oda, ahol erre nagyon nagy szükség van. Az evangélikus püspök elmondta, kárpátaljai útján ellátogatott a nagydobronyi cigányokhoz, akiknek viskóiban jó esetben egy vacak kályha van, amiben szemetet égetnek, egy másik településen pedig - ahova szintén vittek dunnákat és lámpákat -, egy volt TSZ-irodában alakítottak ki anyaotthont Harkivból és Kijevből menekülő édesanyáknak. Az épületet, ahol 27 anyuka és 30-40 gyerek él, nem lehet fűteni, ha nincs áramszolgáltatás, a gyerekek pedig sötétedés után csak fejlámpával tudnak olvasni, tanulni, játszani. A dunnák és lámpák ezeken a helyeken különösen nagy segítséget jelentenek - mondta.
