Pillanatnyilag nincs terve az ellenzéknek arra, hogy milyen módon tudná belülről javítani, vagy leváltani a rendszert. Az értékajánlatokban is valami újat kell mutatni, határozott és egyedi javaslatokra lenne szükség – nyilatkozta Szászi Áron, a Policy Solutions politikai intézet elemzője lapunknak még július elején. Az ellenzéki pártok – ezt már Lakner Zoltán politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője jelentette ki október végén – nagyon komoly hitelességvesztésen mentek keresztül. Szinte a nulláról kell az irántuk való bizalmat újjáépíteni, magától ez nem fog az ölükbe hullani. Bizonyítaniuk kell, hogy lehet számítani rájuk, képesek hitelesen képviselni a társadalom Fidesszel kritikus részét. A helyzet azonban mintha nem változott volna. A közhangulat romlik ugyan (erről a Medián kutatása is tanúskodik), a felmérések azonban nem utalnak arra, hogy a Fidesz népszerűsége zuhanásnak, az ellenzék támogatottsága pedig növekedésnek indult volna. A közelmúltban tartott időközi választáson ismét a kormánypárti jelölt nyert.
Kérdésünkre, hogyan értékeli azt a teljesítményt, amit a parlamenti választás óta az ellenzék nyújtott, Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója közölte: összességében nem lehet valós teljesítményről beszélni, akármilyen értelemben vizsgáljuk is magát a fogalmat.
Az ellenzék a választáson olyan kiütéses vereséget szenvedett (amire nem volt felkészülve), hogy ennek következtében mindmáig szétesett, szédült állapotban van.
Novák Zoltán két pártot említett kivételként, amely gravitációs pontot, erőközpontot jelenthet a jövőben az ellenzéken belül: az egyik ilyen párt a Demokratikus Koalíció (DK), a másik a Momentum.
A DK létrehozott egy árnyékkormányt, miközben ráállt a radikális ellenzéki irányvonal képviseletére, a kormány minden lépését ellenzi. A DK-t tehát erős ellenzékiség jellemzi, ami Novák Zoltán szerint egyfajta következetlenséget is magában foglal. Hiszen: ha a párt nem tekinti legitimnek és törvényesnek a mai hatalmat, ezáltal az Országgyűlést sem, akkor a formális logika szabályai alapján ebből az következne, hogy a parlamenti munkában sem hajlandó részt venni.
A következetlenség persze messze nem az ellenzék kiváltsága Magyarországon, és nem is sokat nyom a latba a preferenciák tekintetében. Ettől függetlenül az árnyékkormány létrehozása olyan kommunikációs húzás – mondta a projektigazgató –, ami a DK-t a többi ellenzéki párt fölé emeli. A DK láthatóan képes perspektívát nyújtani nemcsak a saját, hanem más ellenzéki pártok politikusai számára is.
A DK stratégiája most az, hogy minél gyorsabban „pozíciót fogjon” az ellenzéken belül, minél több hiteles ellenzéki politikust átcsábítson magához.
A párt igyekszik a maximumot kihozni a választási vereségből, még mielőtt a többiek feleszmélnének.
A DK, mivel megerősödött az ellenzéken belül, paradox módon relatív győzelemként élheti meg a tavaszi ellenzéki vereséget. Ma ugyanis egyértelműen a DK az ellenzék legerősebb pártja – jelentette ki Novák Zoltán.
A Momentum esetében – folytatta – Donáth Anna írásait érdemes tanulmányozni. Ezekből egy megengedőbb, konszenzuálisabb típusú, lassan és alulról építkező stratégia rajzolódik ki, amelynek részeként erőteljes szándék mutatkozik arra, hogy a Momentum szembenézzen azzal, mi az, amit az ellenzék elrontott az elmúlt tizenkét évben. Az egyik ilyen pont, hogy a választási siker eléréséhez az ellenzéknek jobban meg kell ismernie a vidéken élő lakosságot.
Annak, hogy jelenleg nem Donáth Anna, hanem Gelencsér Ferenc a párt elnöke, a projektigazgató nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Szerinte Gelencsér átmeneti szereplő, aki csupán foglalja a helyet Donáth Anna számára.
Bár a Momentum pillanatnyilag nem mutat erőt és a felmérésekben sem áll jól, Novák Zoltán úgy gondolja, ha a pártnak sikerül kiviteleznie stratégiáját, szintén ellenzéki erőközponttá válhat.
Ha ez megtörténik, akkor – valószínűsítette a projektigazgató – a Momentum felé fognak mozogni azok az ellenzéki pártok és politikusok, amelyek és akik a DK-val szemben határozzák meg magukat, legalábbis komoly problémáik vannak a DK-val. Kérdés, hogy a „két erőközpont” létrejöttének milyen hatása lehet a 2024-es EP- és önkormányzati választásokra, amit a Fidesz által hozott szabályok értelmében ugyanazon a napon rendeznek.
A DK a Momentumból is átcsábított már politikusokat, ami – jegyezte meg Novák Zoltán – nem nevezhető baráti gesztusnak. Már most látszik, hogy a két erőközpont közötti kapcsolat nem lesz konfliktusmentes. Erős rivalizálás várható. A 2022-es parlamenti választás előtt is az volt a terv – emlékeztetett –, hogy alapvetően két ellenzéki tömb indul majd: az elképzelést a Fidesz lehetetlenítette el azzal, hogy átírta a választójogi törvényt.
Az EP-választás jó erőpróba lehetett volna, ahol vegytisztán kiderülhetett volna, hogy a külön induló pártoknak mi a valós támogatottsága. Mivel azonban az EP-választást egyszerre rendezik az önkormányzati választással – ahol viszont már minimum koordinált jelöltállítás szükséges ahhoz, hogy eredményt érjen el az ellenzék –, a képlet sokkal bonyolultabb lett. Egyelőre azonban nem rajzolódott ki, hogy milyen alakzatban készül együttműködésre az ellenzék.
Ennek kialakítása súlyos dilemmákat fog okozni – prognosztizálta Novák Zoltán. Az önkormányzati választások esetében komoly vesztenivalója van az ellenzéknek, ha technikai és tartalmi szempontból nem dolgoz ki valamilyen közös konstrukciót, akkor teret fog veszíteni.
