Az utóbbi hetekben már a Magyar Nemzeti Bank, sőt, az egykori MNB-alelnök Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium sem a szankciós kormánypropagandát fújja az élelmiszerdrágulás okairól. Előbb Matolcsy György jegybankelnök nagy visszhangot kiváltó parlamenti beszámolójában fejtette ki, hogy az árstopok valójában 3-4 százalékos inflációtöbbletet okoznak.
Az MNB később több részletes elemzést is kiadott erről. Eszerint a rögzített áru termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más árucikkekre, a helyettesítő termékek így jelentősen drágultak. Az étolaj helyett használható sertészsír ára például 215, az olivaolajé 135 százalékkal lett magasabb. A nem árstopos sertéskaraj 152, a csirkecomb 167, a pulykamellfilé 180 százalékkal drágult. A hatósági áras 2,8 százalékos UHT-tej híján kínált 1,5 százalékos változat ára 190 százalékkal ugrott február óta. Erre rakódott rá a forintgyengülésből adódó importár-növekedés. Egyes élelmiszeripari szegmensekben – például a tejipari termékeknél - ráadásul az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarok tovább növelték az árnyomást. Összességében a jegybank szerint az árstopok inflációt csökkentő hatása kezdetben domináns volt ugyan, de az év végéhez közeledve a drágulást felgyorsító alkalmazkodási hatások váltak erősebbé.
Ez a következtetés téves – írták a fentiekre reagálva a Portfolión megjelent elemzésükben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárai, Bókay Márton és Gerlaki Bence. Szerintük az élelmiszerárstop összességében árleszorító hatással bír, mert a kereskedők az ársapka miatti veszteségek csak egy részét képesek más termékek árának emelésével kompenzálni. Azt is kifejtik ugyanakkor, hogy az Európa-bajnok hazai élelmiszerdrágulást felerészben külső tényezők - az energia- és alapanyagárak emelkedése, az ellátási láncok zavarai, az időjárási tényezők – okozzák, a másik felét viszont valóban belső, országspecifikus tényezők. A forint gyengüléséhez köthető például a hazai élelmiszer-infláció közel harmada. Konkrét kormányzati intézkedéseket is a drágulás okaként jelölnek meg. Mint írták: a népegészségügyi termékadó, a kiskereskedelmi adó és a jövedéki adó emelése, illetve a magas áfa együtt 4-5 százalékpontot magyarázhatnak a mostani élelmiszerinflációból. Az okok között említik az idei 20 százalékos minimálbéremelést is (a választási évben a 200 ezer forintos minimálbért Orbán Viktor jelölte meg célként, még mielőtt a munkáltatók és munkavállalók megállapodtak volna.)
Az árfolyamhatáson kívüli hazai tényezők mintegy 8‑9 százalékponttal növelhették a magyar élelmiszer-inflációt, vagyis egyértelműen a forint árfolyamának alakulása hatott a legjobban az élelmiszerárakra. A lokális tényezőktől megszűrve 25 százalék körüli élelmiszerinflációt kapnánk, amivel az EU középmezőnyébe tartoznánk – összegezték a tárca helyettes államtitkárai.
