Jegybankunk adatai, kommentárjai kapcsán gyakran elbizonytalanodik a krónikás. Vajon nem lőtt-e túl a célon, amikor az ország feltehetően a legfelkészültebb közgazdászait tömörítő intézmény sorozatos hibáit tollhegyre tűzi?
Elvégre az MNB stábjának összességében évszázados rutin, folyamatos nemzetközi információcsere áll a rendelkezésére, amelyek garantálhatják a csaknem hibamentes működést. De nem teszik! S ezúttal nemcsak azért, mert 2022. inflációs prognózisai mindahányan falsnak bizonyultak, hanem egy laptársunknak szerkesztőjének küldött jegybanki levélben olyant írnak a most publikált Inflációs jelentés élelmiszer drágulási várakozásairól, amit - még a korábbiak ismeretében is - mindeddig hihetetlennek tartottunk. „Tájékoztatjuk (...), hogy a kollégáink a sajtótájékoztatót követően vették észre, hogy rossz adat került publikálásra és szeretnénk kérni, hogy a címben 42%-ot javítsák. A helytálló adat 29,7%.”
Erre mondják egy régi viccben: Micsoda különbség! Ha az MNB iránti lojalitásunk bizonyítékaként elfogadjuk hogy „csak” a 29,7 százalékkal kell többet fizetni az élelmiszerekért 2023-ban, akkor 1985 óta nem ez lesz az eddigi legmagasabb áremelkedési ütem, mint eddig állították, hanem a brutálisan dráguló évek sorában „mindössze” a harmadik! De, ha már hozzányúltak a nemzeti bank stábjának tagjai a bődületesen elhibázott jóslatukhoz, kiderítették, hogy nem csak ez hibádzik, hanem a szolgáltatások áremelkedése sem 10,2 százalékról 9,6 százalékra lassul, mint állították, hanem 12,1 százalékosra növekszik, sőt az ipari termékek drágulása sem 8,7 százalékosra mérséklődik, hanem 12,2 százalékra nő, s az üzemanyagoknál is 21,6 helyett 21,8 százalékra módosítottak. A kiadványuk megjelenése napján! A többi adat pontosságáról nem szól a fáma, de arról sem, hogy az önrevízió eredményéről miért nem tájékoztatták megfelelő módon a megtévesztett közvéleményt? S mivel a prognózisukról szóló, összefoglaló táblázat az „endogén kamatpálya feltevése mellett készült", vagyis arra az egyébként gyenge lábakon álló kamatpolitikára épül, amely mindeddig képtelen volt a megrendítő erejű fogyasztói árindex növekedését mérsékelni, így erre hivatkozni nem kevés merészséget tükröz. Eredetileg az MNB - meglehetősen tág határok között - átlagosan 15,0 - 19,5 százalékos inflációnövekedéssel számolt 2023-ra. Nagy talány, hogy az élelmiszereknek és az üzemanyagoknak (ideszámítják a nyugdíjasok számára különösen fontos gyógyszereket is!) melyeknek a statisztikusok által használt fogyasztói kosárban 40 százalékot meghaladó az aránya, a nagymértékű korrekciók hatására vajon változott-e a fogyasztói árindex?
Aligha tévedünk, hogy a jövő esztendő fő kérdése az lesz, hogy a fogyasztók még milyen mértékű árnövekedést képesek elviselni, Megdöbbentő adat: a novemberi évesített, 22,5 százalékos dráguláshoz nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, 34 százalékos profitnövekedés társult. Az MNB inflációs jelentéseit Mátyás portréja díszíti. Meghalt a nagy király oda az igazság?