megfigyelés;munkavállalók;szoftver;közmédia;MTVA;

Titkolja az MTVA, hogy bevezeti-e a munkavállalói megfigyelésére szánt 190 milliós szoftvert

Szakértők szerint vékony jégre megy, aki ilyen programot használ.

– Nem fizikai foglalkozások esetén csak azt lehet érdemben megfigyelni, akinek a munkája lényegi digitális nyomot hagy. A gondolkodás például nem mérhető, holott lehet, hogy az a végtermék legfontosabb része – mondja lapunknak Lukács Bence munkaszociológus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió kutatócsoportjának tagja. 

Még novemberben derült ki egy közbeszerzés nyomán, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bruttó 190,5 millió forint értékben rendelt egy megfigyelő programot, amivel „objektíven” mérni és növelné szeretné az ott dolgozók produktivitását, így reagálva a koronavírus miatt megváltozott munkakörülményekre.

Az alkalmazás – az akkori ígéretek szerint – egyebek közt

észleli az egérmozgatást, naplózza a felhasználó által használt alkalmazásokat és a használati idejüket, figyeli a napi hálózati adatforgalmat, az online oldalakat és a rajtuk töltött időt, illetve az offline töltött időt is. 

Inaktivitás esetén pedig értesítést küld, sőt, méri az erre adott reakció idejét, illetve kezeli a szüneteket, szabadságokat.

Lapunk több kérdést is feltett az MTVA-nak a bevezetni kívánt alkalmazásról. Kíváncsiak voltunk többek közt arra, hogy

mikor élesítik a programot, milyen munkakörök esetén használják, van-e lehetőségük az alkalmazottaknak visszajelzéseket küldeni, illetve kik és milyen módszerekkel dolgozzák fel a beérkező adatokat. 

Érdemi választ nem kaptunk, csupán arról tájékoztatták a Népszavát, hogy „az MTVA időben értesíti munkavállalóit a feladatellátás vonatkozásában releváns fejlesztésekről, azok bevezetéséről, így az aktivitásmérő alkalmazásról is minden részletre kiterjedő tájékoztatást fog nyújtani annak megvalósulása esetén”. Ez arra enged következtetni, hogy még nem helyezték üzembe a rendszert, ugyanakkor – mint arra az rtl.hu felhívta a figyelmet – a Fornax ICT Kft. vezette konzorciummal kötött szerződés időtartama annak aláírásától, június közepétől számított 180 naptári nap, ami viszont épp december közepén járt le.

– A program bevezetésével az MTVA nem találta fel a spanyolviaszt, Nyugaton már évek óta léteznek ilyen típusú rendszerek, ahogy Magyarországon is akad belőlük a versenyszektorban – hívta fel a figyelmet Lukács Bence. Mint fogalmazott,

a munkahelyi megfigyelés a kezdetektől velünk van, csak mindig más, új formát öltött, alkalmazkodva a társadalmi és technikai berendezkedéshez.

Az már más kérdés, hogy az állami szervezet speciális helyzetben van. A szakértő nem említette, de a közmédia esetében a megfigyelő szoftver alkalmazása különösen aggályos lenne, hiszen például a hírműsorok politikailag elfogultak, és volt már arra utaló bizonyíték, hogy egyes munkatársak nyomás alatt dolgoznak. Az ellenzék alig kap megszólalási lehetőséget, és egy korábbi hangfelvétel tanúskodik arról, hogy vezetői utasításba adták: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják.” Ilyen közegben pedig az is kérdésessé válik, hogy az MTVA-vezetése számára mi számít egyáltalán produktivitásnak, amin javítani szeretnének.

– Megfigyelés szempontjából két munkatípust emelhetünk ki. Az egyik a hagyományosabb munkavégzés, mint mondjuk a gyártósori munka, amit könnyű egzakt mód mérni: mennyi idő alatt hány darab termék készül el. Ebben az esetben a megfigyelés képes lehet növelni a termelékenységet. A skála másik végén ott vannak a kreatívabb, projekt alapú munkák. Sok kutatás bizonyítja, hogy ezek esetén a minél nagyobb rugalmasság hatékonyabb munkához vezethet.

„Mondok egy példát: egy értékesítéssel foglalkozó cég bevezetett egy hasonló rendszert, mivel az értékesítés nagy része a számítógépen zajlott, így elvileg mérhető lett volna a teljesítmény. Az eredmény viszont másra mutatott rá. Azok az értékesítők, akik a legtapasztaltabbak voltak, rosszul teljesítettek a megfigyelés alatt, pedig a valós üzletek megkötésénél magasan ők voltak a legsikeresebbek. Kiderült, hogy ők már eleve tudták, milyen stratégiát kell alkalmazni, így nem kellett a számítógépen minden eszközt felkutatni, tehát kevesebb volt például a kattintásszám, amit elértek” – fogalmazott a munkaszociológus.

A nyugati munkatársadalmakban sokkal elterjedtebbek a munkahelyi a megfigyelő rendszerek, azonban a szakértő figyelmeztet, hogy mindez más feltételek közt valósul meg. Minden témába vágó kutatás arra a következtetésre jutott, hogy

a digitális megfigyelés jobban működik ott, ahol a munkáltató és a munkavállaló közösen alakítja ki a rendszert, és az alkalmazottak visszajelezhetnek.

Az ideális működéshez szintén elengedhetetlen lenne egy jó informatikai háttér, és egy csapat, amelyik folyamatosan elemzi az adatokat. Ez többnyire a tőkeerős multik esetén áll rendelkezésre. Továbbá az sem mindegy, hogy büntető vagy jutalmazó funkciót kapcsolnak hozzá.

– Magyarországon a saját kutatásaink arra mutatnak rá, hogy az esetek túlnyomó többségében nincs kapacitás a folyamatos adatelemzésre, ráadásul sok esetben fenyegetésként használják a rendszert. A fegyelmező hozzáállás rövid távon okozhat produktivitás növekedést, de hosszú távon a rendelkezésre álló adatok azt támasztja alá, hogy romlani fog a teljesítmény. Létrejön ugyanis egy „panoptikum-szerű” forgatókönyv, ami azt jelenti, hogy a megfigyelt nem tudhatja, hogy épp őt figyelik-e, ezért állandóan meg akar felelni az elvárt normáknak.

A valóságban ez rontja a mentális egészséget, szorongáshoz, öncenzúrához és kiégéshez vezethet, ami végső soron az eredményeket is negatívan befolyásolja. 

Továbbá az ilyen rendszerek, főleg fenyegetés hatására kijátszhatóak, ami egyfelől fals adatokat eredményez, másfelől a munkavállalók közti egyenlőtlenséget növelheti – tette hozzá Lukács Bence.

A szükségesség-arányosság elve a kulcs

A munkahelyi megfigyelésnek komoly jogi irodalma van, a kulcsszó a tájékoztatás és a szükségesség-arányosság elvének betartása – mondta lapunknak Sziller Linda ügyvéd, munkajogász.

– Először is a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodniuk abban, hogy a munkavégzéshez használt eszközök használhatóak-e magáncélra, ha nincs megállapodás, a főszabály az, hogy nem. Akár engedélyezett a magánhasználat, akár nem, a munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat az ellenőrzés legfontosabb körülményeiről, például arról, ki és hogyan végzi azt. Másik alapvető szabály, hogy a munkáltató az ellenőrzéskor csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be – hívja fel a figyelmet a munkajogász. Ez „vékony jég”, ilyenkor a munkáltatónak minden esetben „szükségességi-arányossági” szempontból meg kell vizsgálnia, hogy ne lőjön túl a célon, és ne ismerjen meg, ne kezeljen olyan adatot, amivel megsérti a munkavállaló magánélethez és privát szférájához fűződő jogát.