A napokban éppen Sam Bankman-Fried, a "kriptomegváltó" sorsát figyeli a világ. A befektetőknek legalább kétmilliárd dollár kárt okozó pénzügyi zseni, aki 30 milliárdos vagyont halmozott fel az FTX nevű kereskedési platform működtetésével, egy pillanat alatt került át a csalók kategóriájába: mintegy százezer befektetővel kellene elszámolnia. A Bahamákról egy New York-i bíróság elé vitték; a 250 millió dolláros, eddig még ki nem fizetett óvadék ígérete elegendő volt ahhoz, hogy az ünnepeket ne a börtönben, hanem jogász szülei otthonában tölthesse, igaz lábbilincsben. Bírái előtt január 3-án kell újra megjelennie. Joga van megvédeni magát, ahogy annak az angyalarcú szélhámosnak is, aki azzal szédített, hogy egy csepp vérből egy ember minden baját feltérképezi. Ez Amerika.
Egy csepp vér
Elizabeth Holmes-t 2015 áprilisában a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta, Mark Zuckerberghez, Bill Gateshez, és Steve Jobhoz hasonlították. A Holmes által 2003-ban alapított céget, a Theranost, a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb vállalkozásaként emlegették, az 500 embert alkalmazó társaság piaci értéke akkor meghaladta a 10 milliárd dollárt. Holmes nőként és a világ legfiatalabb milliárdosaként is történelmet írt. Jelen állás szerint 11 éves börtön vár rá, az ítéletet immár anyaként, és egy újabb magzattal a szíve alatt hallgatta minap a bíróságon. Egy csepp vér elég ahhoz, hogy mindent megtudjunk a páciensről; nem csak az aktuális, hanem a várható betegségekre is fényt derít az általa ígért vizsgálati módszer, s egy évtized alatt akár 200 milliárd dollárt megtakarítást hozhat az amerikai egészségügyi rendszernek az eljárás – szólt a tündérmese. A pénzembereket pedig megszédítette a szőke szépség, persze az ötlet is. Henry Kissinger nem csak a cég részvényese, az igazgatótanács tagja is lett, rajta kívül két másik exminiszter, George Shultz és Bill Perry, két szenátor, valamint James N. Mattis nyugalmazott tábornok csatlakozott a grémiumhoz. Holmes 31 éves korára több mint 80 bejegyzett szabadalmat mondhatott magáénak.
A szinte mindig fekete garbóban, szolidan csíkos, sötét nadrágkosztümben mutatkozó nő soha nem élt nagy lábon. A kaliforniai Palo Alto-ban, egy kétszobás lakásban „húzta meg magát”, nem fogadott barátokat, a szakirodalmon kívül nem olvasott semmit, még televíziója sem volt. Kávé helyett spenótból, petrezselyemből, búzafűből és zellerből készült turmixot ivott.
2015 nyarán azután kiderült, az egy csepp véren alapuló eljárás fabatkát sem ér: betegeket, orvosokat, egészségbiztosítókat egyaránt megtévesztett.
Dörzsölt befektetők szembesültek pénzük elvesztésével, közel 900 millió dollár ment füstbe. Holmes már bukott ember volt, amikor összeismerkedett a nála jóval fiatalabb Billy Evans-szel, aki mögött gazdag és ismert család áll, nagyszülei alapították a kaliforniai Evans Hotel csoportot, amely San Diego környékén számos jól menő szállodát működtet. Összeházasodtak, és Elizabeth 2021 júliusában világra hozta gyermekét, Williamet. Idén novemberben, 27 esztendős férjével kéz a kézben, jól látható pocakkal, fekete ruhában érkezett a kaliforniai bíróság elé.
Mi lesz a gyerekekkel, ha börtönbe vonul? – ez a legfontosabb kérdés, miután anyjuk jelen állás szerint 2023 áprilisában megkezdi 135 hónapos börtönbüntetését. Bűnösségét egyre kevesebben vitatják, ugyanakkor a már meglévő, illetve a hamarosan megszülető gyermek sorsa intenzíven foglalkoztatja a közvéleményt. Holmes már azután lett terhes másodszorra, hogy csalásban bűnösnek mondta ki a bíróság, amivel nem nyerte el sem bírái, sem a közvélemény szimpátiáját. „Szerencsejátékot űzött, azt hitte a gyerek érdekét a törvény elé helyezik az ítészek” – fogalmazott egy New York Times által idézett jogász. Holmes ügyvédei fellebbeztek, a siker esélye azonban nagyon halvány.
Tokióban húzza meg magát
A keleti féltekén a megszorult üzletemberek, óvakodva az igazságszolgáltatástól, inkább maguk irányítják sorsukat, tudják, mikor jobb eltűnni, mint az igazságot keresni. „Hol van Jack Ma?” – 2021 elején minden világlap első oldalán ott virított a kérdés, majd közel két éven át hiába keresték a Föld szinte minden sarkában ismert Alibaba-alapítót. Idén novemberben egyszer csak előkerült róla egy 48 másodperces videó, amely sokak szerint olyan volt, mintha egy túszról készült volna. A napokban viszont kiderült, Kína hajdan leggazdagabb embere nincs fogságban, családjával Tokióban húzza meg magát, lehetőleg kerülve a nyilvánosságot. A Financial Times úgy tudja, Jack Ma fél éve él Japánban, buzgó műgyűjtő lett, exkluzív klubokat látogat, biztonsági emberei, akiket Kínából vitt magával, mindenhová elkísérik.
Jack Ma életében egy 2020-as sanghaji konferencia bizonyult végzetesnek.
A rendezvényen nemes egyszerűséggel „zacihoz” hasonlította a kínai állami bankokat, kritizálta a pénzügyi hatóságokat, mondván, megölik az innovációt. „Kockázat nélkül nincs megújulás, nem lehet jövőt építeni a múlt eszközeivel” – hangoztatta. Peking nem hagyta megtorlás nélkül szavait, a tőzsdei debütálás előtt alig 48 órával blokkolta az Alibaba pénzügyi gyöngyszeme, az Ant 34 milliárd dollárra taksált sanghaji részvénykibocsátását, ami a világ addigi legnagyobb nyilvános tranzakciója lett volna. A kínai központi bank elnöke, vélhetően a pártelnök kifogásait is tolmácsolva kifejtette, az Ant vállalatirányítása „nem megbízható”, „közömbös” a törvények iránt és „lenézi” a megfelelési követelményeket, miközben kihasználja dominanciáját, hogy kizárja a riválisokat. Monopóliumellenes vizsgálatot kezdtek az anyavállalat, az Alibaba ellen, milliárdos büntetésekkel próbálták ellehetetleníteni.
Jack Ma pedig egyszerűen eltűnt, nem lehetett tudni, él-e, hal-e, börtönben van, vagy csak bujdosik, esetleg egy homokos standon múlatja az időt. Ha nem is virul, de él, igaz vagyona a felére zsugorodott, de a megmaradt 21 milliárd dollár elég lehet a szükséges apróságokra. A legrosszabb forgatókönyvet pedig a jelek szerint elkerülte, az év végi ünnepeket családjával töltheti. Pekingnek pedig úgy próbál „kedveskedni”, hogy eladná a vállalatbirodalom tulajdonában lévő részvényeinek java részét. Jack Ma 1999 februárjában, 17 barátjával, köztük feleségével, 60 ezer dollárnyi kölcsönpénzből alapította meg az Alibabát. A kereskedelmi platformból komplex pénzügyi szolgáltató vállalkozások nőttek ki, amelyek gyöngyszeme az Ant, illetve az Alipay, a világ legnagyobb online fizetési rendszere lett – 800 millió használóval, a kínai GDP-t 20 százalékkal meghaladó forgalommal. És hogy kiből lett a cserebogár? Jack Ma háromszor futott neki a felvételinek a hangcsui egyetemen, ahol végül 1988-ban szerzett angol nyelvből diplomát, tízszer próbálkozott a Harvardon, mindannyiszor kirúgták gyenge matekja miatt. Nem ment egyszerűen az állásszerzés sem, saját bevallása szerint legalább 30 helyen tett próbát, nem volt jó rendőrnek sem, és amikor huszonnegyed magával jelentkezett a városába betelepülő KFC-hez, 23-at felvettek, őt alkalmatlannak találták arra, hogy felszolgálja a rántott csirkét.
A Samsung élén
Koreai hősünk sem a nyugati utat járta, igaz az ottani érdekek többször is beleszóltak sorsába. Jay Y. Lee (Li Dzse Jong) idén ősszel immár legálisan is beülhetett a Samsung Electronics elnöki székébe. A vállalatbirodalmat évek óta „láthatatlan kezek” irányították, miután a korábbi elnök, Lee Chun Hee 2014 óta kómában volt, majd 2020-ban elhunyt, a kijelölt örökös viszont többször is rács mögé került. Jay Y. Lee 2017-ben kapott ötéves börtönbüntetést, ügye kapcsolódott az akkori koreai elnök, Pak Kunhje megvesztegetési botrányához. Hamis tanúzás, hatalommal való visszaélés, eszközök törvénytelen külföldre menekítése, kenőpénzek általi haszonszerzés, korrupció került fel bűnlajstromára. 2018 februárjában, miközben Phjongcshangban zajlott a téli olimpia, szabadon sétálhatott ki a börtönből, büntetését megfelezte a szöuli fellebbviteli bíróság. Minden bizonnyal rontotta az összképet, hogy a támogatói kassza több mint 40 százalékát biztosító Samsung potenciális vezére a rács mögül figyeli a Dél-Korea számára oly fontos rendezvényt, amelynek létrejöttében a Lee család szerepe és pénze nélkülözhetetlen volt.
Leet 2021-ben ismét elítélték 2 és fél évre. Ám az üzleti érdekek felülírták az „erkölcsi alapon” hozott döntést; Lee elhagyhatta a börtönt, igaz külföldre nem utazhatott, de bocsánatkérései, ígéretei, hogy keményen fog dolgozni, végül is meggyőzőnek bizonyultak. Segített az amerikai nyomás is, miután Lee személyesen fogadta Joe Biden amerikai elnököt a Samsung üzemében, és ígéretet tett egy 17 milliárdos texasi beruházás 2024-ig történő megvalósítására. Ezt követően államérdekből elutazhatott Hollandiába a „csipháború” aktuális ügyeit intézni – a szakmai összejövetel célja a túlzott kínai térnyerés megakadályozása volt. Majd idén augusztusban elnöki kegyelmet kapott, így késő őszre megnyílt az út előtte, hogy kézbe vegye a Samsung kormányát. Amíg börtönben volt, a cég kerekei olajozottan forogtak, a mintegy félmillió munkavállaló tette a dolgát. Lee vagyona egy kicsit megcsappant ugyan, 11-ről 8,5 milliárd dollárra zsugorodott a börtönévek alatt. Kérdés, hogy mit kezd most a szabadsággal?
Az autóipar cárja
Világpolgárhoz méltó, átlagfantáziával követhetetlen történet az autóipar „cárjáé”, akit hajdan istenként tiszteltek Japánban, Franciaországban, Brazíliában, de elsősorban Libanonban, ahol ma is éli világát. Néha talán kicsit unatkozik, pedig az Interpol is körözi. Carlos Ghosn kalandja 1998 novemberében kezdődött Tokióban; a szorult helyzetben lévő Nissan vezetői a francia Renault-val kötöttek egyezséget. A csőd szélén álló japán gyártónak nem volt választása, a Forddal és a Daimlerrel kudarcba fulladtak a tárgyalásai. A francia cég belépője 5 milliárd euróba került, Ghosn pedig Tokióba költözött, két évvel később pedig a japán vállalat kikerült a válságból. Ghosn megdicsőült, sógunként istenítette a japán sajtó. Úgy tűnt, amíg világ a világ, érinthetetlen.
2018 karácsonya előtt robbant a botrány: Tokióban letartóztatták Ghosn-t, akkor már a Renault-Nissan-Mitshubishi elnökeként. Jövedelemeltitkolás és más pénzügyi visszaélések kerültek fel a világ legsikeresebb autóbirodalmát felépítő szakember bűnlajstromára, aki akkor évi 7 millió eurót keresett Nyugaton, míg keleti bére 8,8 millióra rúgott. Állítólag 69 millió eurót titkolt el a japán adóhatóságok elől, de számonkértek rajta 30 millió eurónyi tőkepiacon realizált nyereséget is, illetve egyéb pénzügyi visszaéléseket. Az ok azonban elemzők és az érintett szerint is mélyebben gyökeredzik. A Nissan számára fájó volt, hogy a franciák részvényszerzése teljhatalommal járt, míg a Nissan cserébe kapott Renault-pakkja nem ért szavazati jogot a nyugati cégnél. Ghosn, tagadva az ellene felhozott vádakat, a Nissan berkeiből eredő összeesküvésről, zsigeri gyűlöletről beszélt letartóztatásakor, majd későbbi tárgyalásain. Ahogy most is, immár Bejrútból, miután nem bízta magát a japán igazságszolgáltatásra. Három évvel ezelőtt, szilveszter napján megszökött Tokióból. Szökéséről legendák keringenek; bár előbb maga cáfolta, nemrég azonban a francia TV5-nek adott, a YouTube-on visszanézhető interjúban elismerte, hogy valóban ládában csempészték ki tokiói lakásából, ahol a börtönhónapokat követően házi őrizetben élt. Segítői régi libanoni ismerősök voltak, akiknek felkutatása nem jelentett problémát számára. Bejrútban biztos menedékre lelt, Libanon ugyanis saját sikertörténeteként éli meg a francia, brazil és libanoni állampolgársággal is rendelkező Ghosn ügyeit. Amikor Japánban letartóztatták, a libanoni belügyminiszter, Nohad Machnouk úgy fogalmazott: „büszkék vagyunk rá, és nem hagyjuk, hogy a libanoni főnixet elégessék a japán nap sugarai”.
Ghosn-t gyökerei egész életében a „cédrusok országához” kötötték, karrierje csúcsán adományokkal adott nyomatékot az ország iránti érzelmeinek. Jelenleg a libanoni főváros egyik elegáns negyedében, egy diszkrét rózsaszínű villában él feleségével. Franciaország idén áprilisban adott ki ellene elfogatóparancsot, a japánok ezt már 2020-ban megtették, ő viszont háborítatlan, pedig lakcíme nyilvános, vélhetően az Interpol is ismeri. Nemrég a Radio France csinált vele interjút: ebben azt mondta, nem a rendőrök, hanem az unalom elől menekül. Tanít a helyi egyetemen, beszállt az üzletemberképzésbe, kezdő vállalkozásokat támogat, érdekelt helyi pénzügyi és ingatlan-vállalkozásokban és a bortermelésben. Libanon pedig, ahol fiatalkorát töltötte, és ahol az adócsalás nem akkora vétek, sőt, nemzeti sport, büszke rá. Ghosn eközben televíziós sorozatokban vállal szerepet dollármilliókért, hogy – mint azt a Le Parisien-nek nyilatkozta a közelmúltban – elmesélje a valódi történet a világnak, miután annyit hazudoztak róla.
