Míg idén márciusban egy kétezer fő megkérdezésével rögzített felmérés szerint a magyar választók 86 százaléka szavazott volna igennel Magyarország uniós tagságára, s a kormánypárti szavazók csupán 20 százaléka választotta a kilépés opciót, addig decemberre határozottan romlott az Európai Unió (EU) magyarországi megítélése. Ha most vasárnap tartanának népszavazást arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba, a megkérdezetteknek már csak kétharmada felelne igennel, míg ötödük nemmel, a többiek vagy nem mennének el az urnákhoz vagy nem tudják, miként döntenének. A „nemek” aránya ráadásul a fideszes szavazók körében a tavaszi – Ujhelyi István EP-képviselő megrendelésére készült, s az Európai Parlament S&D szociáldemokrata frakciója által finanszírozott – felméréshez képest mostanra a duplájára, 42 százalékra nőtt.
Ha csak a fideszes szavazókon múlna, nem biztos, hogy hazánk uniós tag maradna: 47 százalékuk ugyanis előnytelennek gondolta hazánk uniós tagságát, s csak 45 százalékuk előnyösnek. Az ellenzéki válaszadók 91 százaléka viszont egyértelműen az utóbbira voksolt – derült ki a Publicus Intézet idén december közepén a Népszava felkérésére végzett felméréséből. Abban, hogy a fideszesek kedvezőtlenebbül ítélik meg az EU-t, vélhetően nagy szerepet játszhat a kormányzati propaganda, amely a rezsiszámlák növekedéstől kezdve a benzinárak emelkedésén át a drasztikus élelmiszer-árrobbanásig minden bajért az „elhibázott brüsszeli szankciókat” teszi felelőssé.
A válaszadók fele egyetértett azzal az állítással, hogy Orbán Viktor és kormánya Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálva bomlasztja az európai egységet, veszélyeztetve ezzel Európa és Magyarország biztonságát. Itt is erősen érvényesült a politika befolyásoltság: a fideszesek 74 százaléka szerint nem igaz ez a kijelentés, míg az ellenzéki érzelműek 85 százaléka szerint igen.
A kormánypártiak 59 százaléka szerint Orbán Viktor biztosan nem akarja kivezetni az Európai Unióból Magyarországot, míg további 20 százalékuk szerint csak valószínű, hogy nem ezt akarja. A baloldalra húzók fele viszont úgy vélte: ez a miniszterelnök szándéka, s csupán tizenhárom százalékuk gondolta úgy, hogy biztosan nem ez a terve az ország vezetőjének. Majdnem minden második megkérdezett elképzelhetőnek tartotta, hogy hazánk kiszorulhat az Európai Unióból azért, mert az ország jelenlegi működése nem felel meg az EU feltételeinek. Magyarországot csupán minden harmadik megkérdezett tartotta határozott „igennel” jogállamnak, ám ugyanennyien vélték úgy egy határozott „nemmel”, hogy országunk nem tekinthető ilyennek.
Annak ellenére, hogy a miniszterelnök és a kormány tagjai hazai és nemzetközi porondokon folyamatosan azt az álláspontjukat hangoztatják, miszerint Brüsszel jogszerűtlenül tartja vissza jogállamisági indokok alapján a hazánknak járó támogatásokat, a megkérdezett állampolgárok több mint fele szerint indokolt ez a lépés az EU részéről. Leginkább az ellenzéki érzelmű válaszadók helyeselték, (86 százalék), míg a kormánypárti szavazók közel ugyanilyen arányban (85 százalék) helytelennek tartották ezt az eljárást. Ha településtípusok szerint nézzük meg a válaszokat, akkor kiderül: leginkább a budapestiek helyeselték ezt az uniós intézkedését, míg legkevésbé a községben élők értettek egyet vele. Arra a kérdésre, miként döntene, hogy ha most vasárnap tartanának népszavazást arról, Magyarország belépjen-e NATO-ba, a válaszadók 69 százaléka igennel, míg 13 százalékuk nemmel szavazna, hét százalékuk nem menne el egy ilyen szavazásra, 11 százalékuk pedig nem tudta, miként döntene.
