2022. december 31-én meghalt Joseph Ratzinger, aki 2005-től a 2013-ban történt visszavonulásáig XVI. Benedek néven pápaként vezette a katolikus egyházat. A szivárgó hírek szerint a nyugalmazott pápa súlyos veseelégtelenségben szenvedett, hivatali utóda, Ferenc két napja feladta neki az utolsó kenetet. Ő volt a 265. pápa a katolikus egyház történetében.
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Innben, mélyen vallásos családban, amelyet üldöztek a nácizmussal szembeni kiállás miatt. 1941-ben így is a Hitlerjugend tagja lett – ez a 14 éves fiúknak 1939 márciusa óta kötelező volt –, 1943-ban pedig már papi szeminaristaként besorozták a német légvédelemhez, majd gyalogsági kiképzést kapott, 1945-ben azonban dezertált, visszatért a család traunsteini otthonába.. Édesapja rendőr volt, őt és a bátyját, a három évvel idősebb Georg Ratzingert is 1951. június 27-én szentelték pappá Freisingben. Bátyja a regensburgi dóm egyházi karnagyaként ment nyugdíjba.
Joseph Ratzinger alig múlt harminc, amikor már egyetemi professzor, később dogmatikát és teológiát tanít Tübingenben, Münchenben és Regensburgban, utóbbi egyetem alelnöke. 1977-ben nevezték ki München érsekének, ekkor kapta a bíborosi címet is még VI. Pál pápától. Nővére, Maria Ratzinger 1991-ben bekövetkezett haláláig az ő bíborosi háztartását vezette.
A bíborosi cím után már gyors út vezetett felfelé a katolikus egyházi ranglétrán, 981-től a Vatikán Hittani Kongregációjának elnöke, 2002-től pedig a bíborosi kollégium dékánja.
Joseph Ratzinger II. János Pál pápa egyik legközelebbi tanácsadójának számított teológiai kérdésekben. Makacs konzervativizmusáról ismerték, több kritika érte, amiért egyértelműen kiállt a katolikus egyházban születő reformtörekvések ellen, akár az abortuszról, akár a nők egyházi szerepvállalásáról volt szó. Hallatta a hangját politikai kérdésekben is, Németországban keményen kivágta a biztosítékot, amikor szót emelt Törökország EU-tagsága ellen. 2005. április 24-én, 78 évesen lépett hivatalba, 2013-as lemondása óta visszavonultan élt a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorban. a pápai állam területét nagyon ritkán hagyta el, utoljára akkor, amikor 2020 júniusában elutazott a bátyja temetésére.
2013-as visszatekintésében a National Catholic Reporter azt írta, XVI. Benedek a kiemelkedő intellektusa ellenére nem bizonyult jó vatikáni elnök-vezérigazgatónak, minden előrelépésre jutott egy PR-katasztrófa, a szexuális visszaélési botránysorozatban tett intézkedései pedig inkább szimbolikusak maradtak. Erre jellemző, hogy bár az Egyesült Államokban el is ítéltek valakit, Kansas City–Saint Joseph püspökét, Robert Finnt amiért nem tett bejelentést kiskorúak megerőszakolásáról, maradhatott a hivatalában ahelyett, hogy elmozdították volna. Amit a lap akkor egyértelműen kedvező fordulatként emelt ki, az a XVI. Benedek-féle „affirmatív ortodoxia” volt, vagyis hogy a hangsúlyt nem arra kell helyezni, amit az egyházi dogma tilt, hanem azt, amit megenged. – A katolicizmus nem tilalmak gyűjteménye, hanem pozitív lehetőség, és fontos is, hogy így tekintsünk rá – nyilatkozott erről 2006-ban a pápa.
Arról, hogy mi következik XVI. Benedek halála után a Vatikánban, pénteki cikkünkben írtunk részletesen.
Felkészül a nagy útra XVI. Benedek