A holdraszállás, az mRNS-vakcinák és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása az idei év kutatásait meghatározó fejlesztések közé tartozik.
Új generációs vakcinák
Arról lapunk is beszámolt, milyen fontosak voltak a Covid-19-járványt okozó SARS-CoV-2-vírus és változatainak leküzdésében az mRNS alapú oltóanyagok. Olyan mRNS-vakcinát is sikerült már kifejleszteni, amely az influenzavírus húsz változata ellen sikerrel alkalmazható. A fejlesztések tehát folynak, a BioNTech arra készül, hogy már az elkövetkező hetekben embereken tesztelje a tuberkulózis, a nemi szerveken jelentkező herpesz és a malária elleni védőoltásokat. Együttműködik a német cég a New York-i Pfizerrel egy övsömör ellen alkalmazható vakcina kifejlesztésében, miközben a Moderna is dolgozik herpesz és övsömör elleni mRNS-alapó oltóanyagon. Novemberben a Pfizer és a BioNTech vakcinája, amely mind a Covid-19, mind az influenza ellen véd, már kísérleti fázisba jutott. Mások az orrspray formájában alkalmazható, gyorsan ható vakcinán dolgoznak, állatokon már működik, de az embereken való alkalmazásig még hosszú lehet az út.
Kórokozó térkép
Várható, hogy a WHO közzéteszi a legfontosabb kórokozók megújított listáját. 300 tudós vizsgálata alapján készül, akik legalább 25 olyan baktérium és víruscsaládot vizsgálnak, amelyek járvány kirobbantásával fenyegetnek a jövőben. A lista egyfajta térkép is lesz, betömi a hiányzó tudáslyukakat, megmutatja, hol, milyen betegségekre kell készülni, hogyan lehet tesztelni, milyen vakcinákat szükséges fejleszteni, milyen kezeléseket lehet alkalmazni a várható legveszélyesebb kórokozók ellen.
Génszerkesztés
Sor kerülhet ebben az évben az első CRISPR-génterápia (egy DNS szerkesztési eljárás) elfogadására is, a béta-thalassaemia (egyfajta vérszegénység) és a sarlósejtes vérszegénység - örökletes betegségek - kezelésére a bostoni és cambridge-i tudósok módszerével. (A CRISPR a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok neve.) Ők a csontvelőből vett vér-őssejtekben módosítják a hibás gént CRISPR-Cas9-módszerrel, majd a javított vért visszajuttatják a beteg szervezetébe. Márciusban várható, hogy az amerikai élelmiszer és gyógyszerügynökség elfogadja a módszert.
Űrkutatás
A James Webb Űrteleszkóp képei már csodálatra késztették az egész világot, de az űrkutatásban sincs vége a fejlesztéseknek. 2023 harmadik negyedévében várható, hogy egy Falcon9-es rakéta felviszi az űrbe az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid teleszkópját, amely 6 évig fog a nap körül keringeni, miközben elkészíti a Világegyetem 3D-és térképét. A Japán Űrkutatási Ügynökség is kiveszi a részét az űrkutatásban: röntgenkép- és spektroszkópiai küldetésével – egy Föld körül keringő műholdat bocsátanak fel, amely távoli csillagok és galaxisok röntgensugárzását vizsgálja majd. De működésbe lépnek újabb földi távcsövek is, júliusban chilei Vera C. Rubin Observatory kezdi meg a munkát, amely három éjszaka alatt képes lesz a teljes déli égboltot végigszkennelni hármas tükrével és három milliárd pixeles detektorával. Kínában pedig a világ legnagyobb irányítható távcsöve a Xinjiang Qitai Radio Telescope (QTT) áll munkába. 110 méter átmérőjű tányérjával a csilagok 75 százalékát képes látni egy adott időpontban.
Részecskék világa
Nem csak a távoli űrt fogják újabb berendezések kutatni, hanem újabb részecskekutató műszerek kezdenek nemsokára működni a föld alatt és a felszínen is. A Kína déli részén épült Jiangmen Földalatti Neutrino Obszervatórium deketora 700 méter mélyen fogja pontosan megmérni a neutrínók, az elektromosan semleges szubatomi részecskék rezgését. Szintén nagyon várják a részecskefizikusok a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) egy kutatási célú nagyenergiájú részecskegyorsító megnyitását, ahol nagysebességű protonokat ütköztetnek nehéz atomokkal. A becsapódás széttöri az atommagot és sok más részecske társaságában neutronokat lök ki belőle. A neutronsugárzás vizsgálata a legjobb módszer az anyagok természetének tanulmányozására, akár gépalkatrészekről, akár élő szövetekről legyen szó. (A neutronok és a neutrinók a részecskék két különböző típusa. A fő különbség köztük, hogy a neutronokat kvarkok alkotják, míg a neutrinók olyan alapvető részecskék, amelyek nem más részecskékből állnak össze.)
Hold-küldetések
Nemcsak a NASA, mások is készülnek a Holdra, az Egyesült Arab Emírségek Rashid-holdjáróját egy Falcon9-es rakéta vitte fel még tavaly december 11-én Cape Canaveral-ből. Holdat-érése áprilisban várható. A japán kereskedelmi leszálló egységet - amely első a maga nemében -, a HAKUTO-R fogja leszállítani kísérőnk felszínére. Az Indiai Űrkutató Szervezet harmadik Hold-expedicíója, a Chandrayaan-3 is landolni fog a déli sark közelében júliusban. És sor kerül az első turisták megjelenésére is, 11 civil vesz majd részt egy hatnapos magánutazáson a Holdhoz a SpeceX Starship űrhajójával.
Áprilisban az ESA elindítja Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) küldetését , amelynek célja az óriási gázbolygó és három holdja környezetének tanulmányozása.
Kiégett üzemanyag tárolása
A világ első nukleáris hulladéktároló létesítménye idén kezdi meg működését Olkiluotoban, a Finnország délnyugati partjainál fekvő szigeten. A finn kormány 2015-ben hagyta jóvá a föld alatti tároló építését a kiégett nukleáris fűtőelemek biztonságos elhelyezése érdekében. Legfeljebb 6500 tonna radioaktív uránt raknak rézkannákba, amelyeket agyaggal vonnak be, és 400 méterrel a föld alatt gránit alapkőzetből álló alagutakba temetik el. A nukleáris anyag több százezer évig elzárva marad ott – addigra a sugárzás szintje ártalmatlan lesz.
Alzheimer-gyógyszerek
Január elején az amerikai szabályozó hatóságok várhatóan bejelentik, hogy elérhetővé válik-e az Alzheimer-kórban szenvedők számára egy olyan gyógyszer, amely a klinikai tesztelés harmadik fázisában lassította a kognitív hanyatlás ütemét . Az Eisai gyógyszergyár és a Biogen biotechnológiai cég által kifejlesztett lecanemabnevű szer azokat a fehérjéket támadja, amelyek felgyülemlenek az agyban és elpusztítják a sejteket. A klinikai vizsgálatban 1795 korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő ember vett részt, és az eredmények szerint a lecanemab 27 százalékkal lassította a mentális hanyatlást a placebóhoz képest. Egyes tudósok azonban úgy gondolják, hogy ez csak szerény előny, mások pedig aggódnak a gyógyszer biztonságossága miatt.
Egy másik Alzheimer-gyógyszer, az úgynevezett blarcamezin, amelyet a New York-i Anavex Life Sciences fejlesztett ki, továbbra is a klinikai vizsgálatokon megy keresztül. A blarcamezin egy olyan fehérjét aktivál, amely javítja a neuronok stabilitását és egymáshoz való kapcsolódási képességét.