Még kevesebbet ér a fizetés idén Magyarországon

Az infláció miatt tavaly béremelést kapó alkalmazottak háromnegyede szerint keresete növekedése még azzal együtt sem követte a drágulást. A jegybank előrejelzése alapján az idén még inkább veszítenek értékükből a bérek.

Nem kapott a tavalyi év során béremelést az elszabadult infláció ellentételezésére az alkalmazottak csaknem kétharmada. Háromnegyedük kiegészítő, nem állandó juttatásban sem részesült – derül ki a Publicus Research lapunk számára készített, december közepi felméréséből. Pluszjuttatást mindössze az alkalmazottak 24 százaléka kapott, évközbeni béremelést pedig 31 százalékuk. De még akik kaptak valamilyen emelést, azok háromnegyede is úgy érzi: fizetésének növekedése egyáltalán nem követi az árak emelkedését. Így nem meglepő, hogy az emberek 95 százalékának gondot – ezen belül 39 százaléknak súlyos problémát - jelent az infláció.

Ezek a válaszok nem vágnak éppen egybe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi Inflációs jelentésében olvasható adatokkal. A jegybank számításai szerint ugyanis a tavalyi év egészében 14,5-14,7 százalék körül alakult az általános infláció, a bruttó átlagkereset pedig ennél nagyobb mértékben, 17,5-17,7 százalékkal emelkedett. Vagyis 2022-ben még reálértelemben is nőttek a keresetek. Hogy a 2023-as év rosszabb lesz, az viszont az MNB számaiból is egyértelműen kiolvasható. Elemzőik előrejelzése szerint az idén 15-19,5 százalék körül alakul majd a pénzromlás üteme, miközben az átlagbérek csak 9,8-10,8 százalékkal nőnek. A bérek növekedését az állami szféra fogja vissza, a jegybank várakozásai alapján legalábbis a versenyszférában a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 11,8- 12,7 százalékkal nőnek majd a keresetek. Bármelyik számot is nézzük azonban, egyértelmű: a dolgozók hosszú évek óta idén először reálbércsökkenést szenvednek el, azaz keresetük hiába emelkedik, veszíteni fog értékéből.

A tavalyi minimálbértárgyalásokon a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek célja az volt, hogy legalább a legkisebb keresetek őrizzék meg reálértéküket. Az előrejelzések alapján azonban ez sem feltétlenül sikerülhet. A minimálbér esetében még jobb lesz a helyzet, hiszen a bruttó 200 ezer forintos összeg január 1-jével 232 ezer forintra emelkedett, ami 16 százalékos növekedés. Ha a jegybank inflációs előrejelzésének alsó sávja valósul meg, akkor ez még reálbérnövekedést jelent. Ha viszont inkább a 20 százalékhoz közelít a pénzromlás üteme, akkor a legkisebb bérek is veszítenek értékükből.

A bruttó 260 ezer forintos garantált bérminimum januártól 296 400 forint lett. Ez már csak 14 százalékos növekedést jelent, vagyis még az MNB inflációs előrejelzésének alsó sávjától is elmarad. A kormány egyébként 15 százalékos pénzromlási ütemmel számol az idei évre, a nyugdíjasoknak legalábbis ekkora emelést adtak – azzal az ígérettel, hogy ha magasabb lesz az infláció, év közben kipótolnak. Szintén az évközbeni felülvizsgálat lehetőségéről állapodtak meg a minimálbér és a garantált bérminimum ügyében a szakszervezetek és a munkaadói képviseletek - erre a féléves adatok és frissített előrejelzések ismeretében kerülhet sor.

A Romániában januártól adott 3 ezer lej ugyanis 17,6 százalékos emelést jelent, és – a forint árfolyamától függően – 245-250 ezer forint körüli összeget tesz ki.

Minimálbért Magyarországon jelenleg mintegy 250 ezren, garantált bérminimumot pedig mintegy 700 ezren keresnek, vagyis az emelés közvetlenül a 4,7 millió foglalkoztatott több, mint ötödét, mintegy egymillió dolgozót érint. A legkisebb fizetések növekedése ugyanakkor hatással van a felsőbb bérkategóriákra is, hiszen a munkaadók általában el szeretnék kerülni a bértorlódást, vagyis azt, hogy a képzettebbek is ugyanakkora fizetést vigyenek haza, mint a kevésbé kvalifikáltak. Az idén azonban várhatóan kevésbé tudnak majd differenciálni.

Számos támogatás összege is a minimálbér függvényében változik. A gyermekgondozási díj (gyed) a korábbi fizetés 70 százaléka, de legfeljebb a minimálbér duplájának 70 százaléka, azaz az idén maximum bruttó 324 800 forint lehet. A diplomás gyed felsőfokú alapképzésben vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a minimálbér 70 százalékát teszi ki, azaz az idén 162 400 ezer forint. A mesterképzésben, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevők diplomás gyede pedig a garantált bérminimum 70 százalékával egyenlő, vagyis az idén 207 480 forint. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) a minimálbérrel egyenlő, így szintén bruttó 232 ezer forintra emelkedik. Nő az álláskeresési járadék is: ennek mértéke szintén a korábbi keresettől függ, de az egy napra kifizetett összeg nem lehet több, mint a – jogosultság kezdetén érvényes - minimálbér napi összege, vagyis az idén egy napra bruttó 7733 forint járhat. A táppénz esetében egy napra a minimálbér kétszeresének harmincad részével kell számolni, ami 15 466 forintot jelent.