Már a több keresővel rendelkező háztartásokat, a diplomásokat és a fővárosi nyugdíjasokat is fenyegeti Magyarországon az elszegényedés

Átalakulóban van a szegénység Magyarországon; már a 65 év felettiek egy része is veszélyeztetetté vált, pedig korábban a nyugdíj stabil, jórészt a szegénységi küszöb feletti bevételt biztosított.

A társadalom egyre szélesebb rétegeit veszélyezteti az elszegényedés; már nem csak az alacsony nyugdíjjal rendelkezők tartoznak ide, hanem a több kereső személlyel rendelkező háztartások egy része is, illetve megjelentek a csoportban a diplomások és a fővárosiak. A többi között ez derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet által kiadott Társadalmi Riport elemzéséből.

„A jövedelmi szegénység kiterjedtsége és mélysége 2005 és 2020 között – eltérő küszöbértékek mentén” című írásában Tátrai Annamária és Gábos András különböző változók mentén vizsgálta a veszélyeztetett csoportokat. Kiderült, hogy elindult egy változás, aminek még csak az elején tartunk. A szegénységi kockázatnak kitettek csoportjában ugyan továbbra is a gyereküket egyedül nevelők állnak az élen (ez 2005 óta így van),

– Míg 2014 előtt a szegénységnek stabil szerkezete volt Magyarországon, most látszik, hogy ez átalakulóban van és ez a csoport sokkal összetettebbé vált – fogalmazott lapunknak Tátrai Annamária. Alaptézis, hogy minél fiatalabb valaki, annál veszélyeztetettebb helyzetben van. Ám ahogy haladunk előre az életkorban, elvben annál jobb a helyzete, hiszen sokáig a nyugdíj egy stabil, jórészt a szegénységi küszöb feletti jövedelemnek számított. Ez ma már egyre kevésbé igaz, a harmadik legveszélyeztetettebb helyre így az egyedül élő nyugdíjas korúak kerültek.

A tanulmányból kiderült:

Az adatok arra mutatnak, hogy a sűrűn lakott területeken, például a Budapesten élők relatív szegénységi kockázata a 2010-es legalacsonyabb érték után az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett.

A szerzők arra kérdésre is válaszoltak, hogy a vizsgált időszakban összességében hogyan alakult a szegénység. Kiderült, hogy 2013-ig növekedett azok száma, akiket ez veszélyeztetett. Utána ugyan elindult egy csökkenő tendencia, de a mélyszegénységben élők száma így is nőtt. A 2013 utáni csökkenés részben annak köszönhető, hogy ebben az időszakban a gazdaság fellendülőben volt, és rendben érkeztek az uniós pénzek is. Viszont hiába éltek többen a szegénységi küszöb felett, a leginkább sérülékeny társadalmi csoportok esetén mégis növekedett a leszakadás. Elsősorban azok körében, akik a foglalkoztatásbővülésből vagy a keresethez kapcsolt juttatásokból (például családi adókedvezmény) kimaradtak.