szja;gyerekvállalás;fiatalok;adómentesség;

„Ebből még a villanyszámlát sem tudom kifizetni” – A fiatalokat nem hozta lázba a 30 év alatti anyák szja-mentessége

Már 12 éve harcolunk látható és láthatatlan ellenségekkel, ez a környezet aligha tesz jót a gyerekvállalási kedvnek – mondja Tóth Olga szociológus. 

– Nem sok huszonévesnek van évek óta tartó stabil párkapcsolata, amiben ráadásul a fiatalok keresnek is annyit, hogy fenntartsanak egy lakást, plusz kifizessék a gyerekkel járó anyagi terheket. Sőt, én egyetlen egy ilyen párt se ismerek. Valamelyik feltétel még csak-csak teljesül, de hogy mind… – fogalmazott lapunknak egy 26 éves fiatal férfi.

A kormány tavaly év végén jelentette be, hogy 2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik gyermeket vállalnak. Azóta kiderült, hogy aki 30 év alatti, de január 1-jét megelőzően született a gyermeke, az elesik az adókedvezménytől. A kormány szerint a támogatással várhatóan több tízezer fiatal édesanya élhet majd, azt ugyanakkor nehéz megbecsülni, hogy mennyien lesznek valójában, akik igénybe veszik. A 25 év alattiak ugyanis már most is szja-mentességet élveznek, vagyis a 25 és 30 év közöttiek jöhetnek csak szóba, ráadásul csak azok élhetnek ezzel, akiknek van szja-köteles jövedelme, de ők sem feltétlenül a teljes időszakra, hiszen ha valaki például 29 évesen szül, annak csak egyetlen évre jár a támogatás. A kormány egyébként nem csak adómentességet hirdetett a 25-30 közötti leendő anyáknak, de átvállalja a meglévő diákhitelüket is, ha egyetem alatt, vagy a diploma megszerzését követő két éven belül vállalnak gyereket 2023-tól.

Az elsőre csábítónak tűnő támogatási csomag ugyanakkor nem mindenki tetszését nyerte el, legalábbis ebben a formában – derült ki lapunk által megkérdezett 22 és 28 év közötti fiatalok válaszaiból. (Sokat elárul a közállapotokról, hogy ők névtelenséget kértek).

– Tegyük fel, hogy találok egy megfelelő párt, akkor sem szeretnék harminc éves korom előtt szülni. Nincs meg ehhez az anyagi biztonságom. Nagyon nehéz ezt megteremteni különösen az utóbbi években.

Ráadásul nem árt egy olyan munkahely, ahol tolerálják a gyereket, ugyanis a legtöbb helyen ez lehetetlen vállalás. Talán inkább ilyen munkahelyeket kellene teremteni, mert az ember nem marad otthon örökre egy gyerekkel

– mondta a Népszavának egy 28 éves nő, aki már egyetem alatt is dolgozott, hogy megteremtse anyagi függetlenségét.

A véleményével nincs egyedül, többen hivatkoztak egzisztenciális okokra.

– A diákhitel része mindenképp nagy segítség lenne, amikor az ember kilép a nagybetűs életbe – fogalmaz egy jelenleg egyetemen tanuló 23 éves fiatal. Viszont – folytatja – „a gyerekvállalás esetén az anyagi biztonság az első feltételem, amit egyáltalán nem biztos, hogy 30 éves koromig el fogok érni”. A most bejelentett lépés szerinte összességében sokat tudna segíteni, de csak akkor, ha sok más feltétel is teljesülne, bár ezek részleteire nem tért ki. „Csak ezért nem fogok szülni” – tette egyértelművé.

A NAV honlapján található tájékoztató szerint az adómentességnek felső határa is van. „A 30 év alatti anyák kedvezményének összege havonta legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleménye szerinti, teljes munkaidőben alkalmazásban állók tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének összege” – áll az oldalon. Eszerint 2023-ban a kedvezményhez figyelembe vehető jövedelemösszeg legfeljebb havi 499 952 forint, ami maximum 74 993 forint adómegtakarítást jelent.

Mivel a 25 év alatti fiatalok szja-adómentességet élveznek, még a legkedvezőbb esetben is összesen öt évre érvényesíthető a most bejelentett intézkedés. Ebből azonban a többség legalább két évet otthon tölt gyermekgondozást segítő ellátáson (GYES), vagy a keresethez kötött gyermekgondozási díjon (GYED). Vagyis ez idő alatt nem keres, amiből az adómentességet érdemben igénybe lehetne venni. Ugyan a GYES és a GYED is adóköteles, viszont előbbi olyan minimális, hogy szinte semmit nem lehet spórolni vele, utóbbinál pedig csak akkor, ha az édesanya már a szülést megelőzően viszonylag magas jövedelemmel rendelkezett.

– Értelmesebb lenne, ha eldönthetnék a gyermeket vállalók, hogy ki veszi igénybe az új adómentességet. Míg a menyasszonyom otthon van a gyerekkel, alapvetően nem a teljes fizetését kapja, én viszont igen. Ráadásul a jelenlegi inflációt is figyelembe véve ez az összeg még kevesebbet fog érni pár év múlva – teszi hozzá egy húszas éveiben járó férfi. Menyasszonya azt mondja, ők harminc alatt szeretnének gyereket, és természetesen örülnek, ha ebből megtakarítás is származik. „Azt azért én sem gondolom, hogy csak emiatt szülne bárki, mi sem ezért gondolkodunk így, hanem mert egyébként adottak a feltételek a gyerekvállaláshoz”.

Más arra panaszkodott, hogy miközben pár tízezer forintot nyerhetne ezzel havonta, ennél jóval többet vett ki már a kormány a zsebéből. – Meg sem fordul a fejünkben, hogy emiatt korábban vállaljunk babát – meséli egy 26 éves nő, aki párjával szeretne ugyan gyereket, de fél attól, hogy a kormány bármikor keresztbe tehet a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiknek. „Fodrász családban élünk – folytatja –, az üzletünk villanyszámlája az ötszöröse lett, és ebben semmi segítséget nem kaptunk. Napelemet terveztünk, hogy a jövőnkbe fektessünk, de jött a törvénymódosítás. Így ezt is elbuktuk, mert nem térülne meg. Ha szülök, nyerek rajta havi 30-50 ezer forintot? Ebből még a villanyszámlát sem tudom kifizetni, nemhogy a magániskolát. Mert mire felnő a gyerekem, nem lesz, aki tanítsa. És egyáltalán, hol szülöm meg?” – sorolja a problémákat.

Az adatok azt mutatják, hogy egyre később vállalnak a fiatalok gyereket, azaz a szülés ideje egyre inkább kitolódott. A Központi Statisztikai Hivatal számai szerint a nők átlagos életkora az első gyerek megszületésekor 1980-ban 22,86, 2001-ben 25,33, 2021-ben pedig már 29,08 volt.

Ennek okát Tóth Olga szociológus vázolta fel lapunknak, aki azt is elmondta, hogy a 30 év alatti jövedelemadó-mentesség mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy ha egy nő fiatalabb korban szüli első gyerekét, biológiailag több ideje van további gyerekek vállalására. Véleménye szerint a mostani intézkedés hatására talán pár százzal többen szülhetnek, de alapvető változásokat nem hoz.

– Az 1970-es, 80-as években volt a legalacsonyabb az átlagos életkor az anyák esetében az első gyerek megszülésekor. Ebben az időben minden társadalmi norma és az anyagi körülmények is a korai házasság és a korai gyerekvállalás irányába hatottak – mondja Tóth Olga. A Kádár rendszer vége felé a trend megfordult és a rendszerváltás után ez a folyamat felgyorsult. „Tulajdonképpen a társadalom modernizálódása hatott ebbe az irányba. Átalakultak a társadalmi normák, megváltozott a gazdaság szerkezete, több fiatal tanulhatott tovább. Ezzel együtt megváltoztak a párkapcsolati és családalapítási szokások is, egyre többen választották az élettársi kapcsolatot a házasság helyett. Az utóbbi években megszülető gyermekek harmada olyan családba születik, ahol a szülők nem házasok” – magyarázza Tóth Olga. Ezzel párhuzamosan a mindennapi élet is nehezebb lett. A fiatalok életkezdéséhez vajmi kevés támogatást biztosít a kormány, a családtámogatások nagy része a társadalom felső egyharmadának kedvez. Az anyagi tényezők mellett persze a társadalom közhangulata is fontos – tette hozzá.

„Az emberek általában akkor vállalnak gyereket, amikor egy nyugodt, biztonságos környezetben érzik magukat. Mi 12 éve harcolunk látható és láthatatlan ellenségekkel. Minket valaki állandóan bántani akar, ami ellen védekezni kell. A fiatalok is egy mozgósított, ideges, szorongó állapotban vannak, ez pedig nem javítja a gyerekvállalási kedvet. A pandémia és a szomszédos háború további félelmeket és szorongást hozott. Mindezekhez társul az oktatás, az egészségügy súlyos válsága. Mert az ember a gyerekvállalásnál belegondol, hogy jó-jó, megszületik az a gyerek, de hogy és milyen körülmények közt? Sokan rossz élményként élik meg a szülést, erről számtalan történetet lehet olvasni, hallani. Aztán hova fog iskolába járni? Lesz-e tanár, lesz-e iskola egyáltalán mire eljutunk odáig? A jövő tele van bizonytalansággal” – fogalmazott lapunknak Tóth Olga. 

Csak becslések vannak

A 25 és 29 éves koruk között szülő nők száma évente átlagosan 24-25 ezer közé tehető – szedte össze az adatokat a 24.hu. Ők azok, akik jogosultak lehetnek a 30 év alatti szja-mentességre, amennyiben rendelkeznek adóköteles jövedelemmel. Emellett azok a 30 év alattiak is kedvezményezettekké válnak, akik idén lesznek terhesek, ugyanis hiába szülnek csak jövőre, a mentesség a magzat 91. napjától jár. Ez szintén tízezres nagyságrend lehet. A portál számításai szerint az szja-mentesség öt év múlva tetőzhet.