Oroszország;Azerbajdzsán;Örményország;Hegyi-Karabah;

Nem védi Vlagyimir Putyin az örményeket, mintegy 120 ezer ember élelmiszerellátása bizonytalan

Hetek óta azeri blokád alatt áll az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó. A Népszavának nyilatkozó örmény szakértő szerint az orosz békefenntartók szándékosan nem avatkoznak közbe.

Azerbajdzsán és Oroszország más-más céllal, de egyaránt nyomást kíván gyakorolni a jereváni vezetésre, az Örményország és Hegyi-Karabah közötti úgynevezett lacsini folyosón blokádján keresztül - erről beszélt lapunknak Sztepan Grigorjan, a jereváni Globalizációs és Regionális Együttműködési Elemzőközpont (ACGRC) vezetője. Az útvonal december 12 óta tartó lezárása miatt a karabahi örmény lakosság - mintegy 120 ezer ember - élelmiszerellátása bizonytalan, a betegek, akiknek speciális kezelésre van szükségük nem utazhatnak orvoshoz Örményországba. A 2020-as örmény-azeri háború kötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz békefenntartók garantálnák az átjárást folyosón, ám a katonák tétlenül szemlélik, hogy a magukat környezetvédő aktivistáknak mondó azeriek blokád alatt tartják azt. A tiltakozó akció azonban korántsem az, aminek látszik.

Az útlezárásban résztvevők azt állítják, hogy a karabahi örmények illegális ércbányákat üzemeltetnek és természetpusztító módon aranyat bányásznak, amit Örményországba szállítanak teherautókon. Ezt akarják megakadályozni és azt követelik, hogy engedjék őket be Hegyi-Karabah területére, hogy ott ellenőrizhessék az állapotokat. Grigorjan azonban az azeri kormánynak tulajdonította a blokádot, hangsúlyozta: Azerbajdzsán egy olyan rendőrállam, ahol a civilek nem indíthatnak önállóan ilyen akciót. A szakember ráadásul azt állítja, hogy számos résztvevő már beazonosították: egy részük korábban azeri titkosszolgálatoknál dolgozott, mások a védelmi tárcánál.

Az elemző szerint a blokáddal az azeri kormány nyomást akar gyakorolni Örményországra, hogy meggyorsítsa a békeszerződésről folyó tárgyalásokat. 

Baku ingerült, s gyors eredményt akar az általuk „zangezuri folyosónak” nevezett közlekedési útvonal megnyitásában, ami Dél-Örményországban nyílna meg és a nahicseváni azeri exklávén át vezetne Törökországba. A vasúti és autóút megnyitása része volt a második karabahi háború után megkötött tűzszüneti megállapodásnak. Grigorjan szerint Baku és Ankara siettetné az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat, s a nyomással azt is el akarják érni, hogy Jereván adja fel szuverenitását az útvonal felett, például ne ellenőrizze a szállítmányokat. Erre viszont az örmény kormány nem hajlandó.

A jereváni elemző szerint az orosz békefenntartók szándékosan nem avatkoznak közbe. Elismerte ugyan, hogy az Ukrajna elleni invázió meggyengítette Oroszország pozícióját a poszt-szovjet térségben, Moszkva például már nem képes ráerőltetni akarát Kazahsztánra, de a Hegyi-Karabah körüli viszonylag kis területen, ahol most kialakult a feszültség, az orosz erő elegendő lenne arra, hogy rendezze a helyzetet. Grigorjan a tétlenség politikai okokat sejt, nevesül, hogy az elmúlt időszakban átállt Azerbajdzsán oldalára. Rámutatott: a török tranzit nekik is érdekük, mert ez is egy olyan útvonal, amellyel megkerülhetnek a szankciós korlátozásokat. A szakember úgy vélte, tekintélyelvű-politikai alapon egymásra talált az orosz, török és azeri kormány. Oroszország stratégiai együttműködési szerződést kötöttek Azerbajdzsánnal és erre hivatkozva nem adnak el fegyvert az örményeknek. Grigorjan attól tart, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen maga alá akarja rendelni Örményországot.

A segítségért azt követelik, hogy Moszkva szinte tulajdonosai lehessen a dél-örmény területen átvezető tranzitfolyosónak, valamint azt, hogy Örményország lépjen be, mint harmadik tag az Oroszoroszágból és Belaruszból álló úgynevezett Szövetségi Államba.

Ezt az orosz kormányzat viszont határozottan tagadja.

A fejlemények a szomszédos Iránnak sem tetszenek. Habár a teheráni iráni rezsim Oroszország fontos fegyverszállítója és vásárlója lett, Azerbajdzsánnal feszült a viszonyuk. Grigorjan szerint az irániak igen harciasan tiltakoznak az ellen, hogy a jelenlegi iráni-örmény határ menti közlekedési útvonal teljesen azeri-török és orosz fennhatóság alá kerüljön. "Azt mondják, hogy hajlandók háborúzni is emiatt!" - fogalmazott az elemző, aki szerint Irán számára egy ilyen plusz szárazföldi kapcsolat a világgal, Örményországon és Grúzián keresztül a Fekete-tengerrel geopolitikai fontosságú. Ezt nem akarják elveszíteni.

Örményország ugyan tagja a korábban „keleti NATO-nak” is nevezett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSzSz), de Grigorjan rámutatott, hogy ez a tagság semmilyen biztonságot nem ad a kaukázusi országnak. Rámutatott: a szervezett nem adott védelmet akkor sem, amikor az azeriek elfoglaltak 120 négyzetkilométernyi örmény területet arra hivatkozva, hogy ez állítólag vitatott határterület.

Az örmény elemző arra figyelmeztetett, hogy a KBSzSz-tagság nem növeli, hanem csökkenti az ország biztonságát. Először is nem nyújt védelmet, az oroszok nem szállítanak fegyvereket, de az örmények nyugati védelmi eszközökhöz sem jutnak az KBSzSz-tagság miatt. Grigorjan szerint már kormánykörökben fontolgatják a kilépést, ő maga ezt tanácsolta Nikol Pasinjan miniszterelnöknek. Hozzátette  azonban, hogy az örmény politikában és az állami és erőszakszervezetekben igen erős az oroszbarát áramlat. Szerinte a jereváni parlamenti ellenzék nyugodtan tekinthető az orosz kormánypárt kihelyezett frakciójának.

Grigorjan úgy értékelte, hogy elmúlt időszakban akkor volt nyugodtabb a helyzet, amikor Jereván a nyugati partnerekhez fordult, például Emanuel Macron francia elnök és Charles Michel az Európai Tanács elnöke közvetített Azerbajdzsán és Örményország között. Hasznosnak tartotta, amikor az EU és az EBESZ küldött megfigyelőket a konfliktus-zónába.

Interjúalanyunk abban látná a megoldást, ha hazája a nemzetközi közösséghez fordulna és az ENSZ Biztonsági Tanácsában kérné, hogy oldassák fel a blokádot, amely 30 ezer karabahi gyereket ítél éhezésre. Szerinte ez a készülőben lévő lépés eredményes lehet, mert Ilham Alijev azeri diktátor fél a szankcióktól. Örményország számára az KBSzSz-ből kilépés hozhat biztonságot, az, ha nemzetközi megfigyelők jelennek meg a konfliktusos zónában és az örmény hadsereg korszerű nyugati fegyverekhez jut.