Új év elején sokan megfogadják, valamilyen egészséges szokást most azután tényleg szigorúan betartanak, leszoknak a dohányzásról, tervszerűen étkeznek - elsősorban a fogyás érdekében-, és sportolnak. Pedig lehet, hogy nem a jó utat választják. A Guardian néhány olyan hiedelmet vizsgált, amelyet az egészséges élet elengedhetetlen velejárójának gondolunk. De vajon, mi a tudományos igazság ezek mögött?
REGGELIZZÜNK OKOSAN
Sokféle hit és valódi okosság kering a reggeliről, illetve annak fontosságáról. Miközben valóban kiderült, az étkezések időzítésének fontos szerepe van a súlyvesztésben, az emésztési és keringési egészség megőrzésében. Egy 2013-as tanulmány szerint túlsúlyos és elhízott nők gyorsabban fogytak, és jobban csökkent a derékbőségük, mint a kontorllcsoportnak, ha 700 kilokalóriás reggelit, 500-as ebédet és 200 kilokalóriás vacsorát ettek. A kontrollcsoportnál ez fordítva volt. A nem reggelizés, a kevés vagy kalóriaszegény reggeli azért nem jó, mert az éhségérzetet növeli, és emiatt később a nap folyamán többet ehetünk a kelleténél. A bőséges reggeli segít pontosabban szabályozni a vércukorszintet is, a sok kalória pedig jó hatással van az anyagcsere egészséges lefolyására.
TÍZEZER LÉPÉS KÉNE CSAK
Ez a hiedelem a hatvanas évekből származik (az Omega slágere 1969-es), és bár akkor még nem volt tudományos alapja, hasznos tanács, hogy legalább ennyit sétáljunk naponta. 2022-re fejeződött be egy hétéves brit vizsgálat, amelyben 78 500 ember vett részt. Az eredmény szerint ennyi lépés valóban csökkenti a rák, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, sőt a rák visszatérését is. Egy másik vizsgálat szerint a demenciát már 3 800 lépés is visszafoghatja, de az erről szóló tanulmány kitér arra is, nem a lépések összszáma a lényeges - az erőteljessége, időegység alatti mennyisége - vagyis a célzatosság - fontosabb lehet.
NYOLC ÓRA ALVÁS
Az egyéni alvásigénye mindenkinek különböző lehet, de egy 2017-es tanulmány szerint azok, akik orvosi ajánlatra 7-8 órát aludtak, jobban teljesítettek gondolkodásban, mint azok, akik többet vagy kevesebbet aludtak, kortól függetlenül. Akik négy vagy ennél kevesebb órát aludtak, azok teljesítménye olyan volt, mintha kilenc évvel idősebbek lettek volna. Az alváshiány csökkenti a fiatal férfiak tesztoszteronszintjét, és növeli a minden okból bekövetkező halandósági rátát.
ÖTFÉLE ZÖLDSÉG ÉS/VAGY GYÜMÖLCS
Nem rossz, de valójában inkább a tízféle zöldség-gyümölcs fogyasztása a hasznos naponta. Minél többet eszik ezekből valaki, annál alacsonyabb a gondolkodásbéli hanyatlás és a demencia kockázata, és még a stressz-szint is csökken. Hosszú távon minimálisan két adag gyümölcs és három adag zöldség bizonyult elegendőnek, minél többféle, annál jobb. És az sem mindegy, mit eszünk: a brokkoli, a kelbimbó a káposzta a legtáplálóbbak, a bogyósgyümölcsök pedig több antioxidánst tartalmaznak, mint például a banán.
KÉT LITER VÍZ
Bár fontos a hidratálás, hogy elég vizet vegyünk magunkhoz a szervezetünk normális működése érdekében, az sem megalapozott tudományos tény, hogy ez éppen két liter lenne. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács 1954-es ajánlása 2,5 litert említ, egy vezető amerikai táplálkozástudós 1974-ben hat-nyolc pohár vízről beszél. De nem csak a tiszta víz számít, hanem a sör, a kávé vagy a kóla is, és az ételekben lévő víztartalmat is be lehet számítani.
A VÖRÖS HÚSOK ROSSZAK
A vörös húsok azért szerepelnek a nem kívánatos ételek listáján, mert sok telített zsírt tartalmaznak. Vannak ugyan tanulmányok, hogy ezek megnövekedett prosztatarák vagy szívbetegségek kockázatát hordozzák, de más kutatások rámutattak, hogy nem szabad összkeverni a feldolgoztott húsárukat, mint a kolbászok, sonkák, burgerek a hentesnél vett feldolgozatlan hússzelettel. Ma már tanulmányok is bizonyítják, hogy a feldolgozatlan vöröshúsok nem növelik a rák kockázatát, és vezető egészségügyi szervezetek is nyugodtan ajánlják nem feldolgozott vöröshúsok fogyasztását.
LASSÚ ANYAGCSERE
Elfogadott vélekedés, hogy a nagyon alacsony kalóriabevitel vagy éppen a diéta bekapcsolja az “éhezés üzemmódot”, amikor a szervezet anyagcseréje lelassul, hogy ne veszítsünk több súlyt. Éhezés üzemmód nincs, de vannak kis változások az anyagcsere arányokban. Ezt adaptív termogenezisnek hívják, a szervezet kevesebb hőt termel, hogy energiát őrizzen meg. Ez magyarázza, hogy sokaknak miért olyan nehéz súlyt veszíteniük, illetve miért nyerik gyorsan vissza azt diéta után. Mégha ez a változás nem is sok, 100 kalória naponta, hosszú távon számít. Hogy csökkentsük annak az esélyét, hogy diéta vagy súlyvesztés következtében lelassuljon anyagcserénk, a fokozatosság elvét kell követnünk, nem szabad gyorsan sok súlyt vesztenünk. És nem feltétlenül a táplálkozás változtatása az egyedüli módszer, a visszafogott testedzés alkalmasint könnyebb lehet e célból, mint a kalóriacsökkentés.
KOCKAHAS
Az elfogadott nézet szerint, ha a pocakunktól szeretnénk megszabadulni, akkor a hasizmokra kell gyúrni. De hogy látszanak-e hasizmaink, az inkább a szervezetünk általános zsírarányától függ, mint attól, hány felülést végzünk egy nap. A források szerint férfiaknál 10-15 százalék testzsír-aránynál kezdődnek látszani a hasizmok, míg nőknél 15-20 százaléknál, de náluk ez kicsit bonyolultabb. Sokuknak az egészséges szint alá kell menniük ezért, míg a magasabb testalkatúaknak, akik nem tárolnak zsírt a középső testtájékukon, azoknak nem. Abban, hogy hol tárolunk több vagy kevesebb zsírt a hormonoknak van szerepük, de a legnagyobb, nemrégiben végzett, több tanulmányt alapul vevő kutatás szerint, legjobb, hogyha az alkoholfogyasztást csökkentjük.
EGY POHÁR BOR HASZNOS
Az az ajánlás, hogy esténként egy pohár bor jót tesz, csökkenti néhány egészségügyi probléma kialakulását, mérsékelt ivókon végzett megfigyeléseken alapul. Ők általában jobb módúak, tanultabbak, jobb körülmények között élnek, és még sok más dologból színvonalasabban részesülnek, mint a súlyos ivók, vagy nem ivók. Vagyis, hogy egészségesebbek, az sokkal inkább jobb gazdaság-társadalmi helyzetük eredménye. Egy elmélet mindensetre elvethető: hogy a napi egy pohár vörösbor jótékony hatása a szívre a rezveratrol molekulának - jótékony hatású antioxidáns molekula - köszönhető. Állatkísérletek szerint ehhez jópár - tíz-húsz - litert kellene meginnunk naponta. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy még a nagyon kismértékű napi ivás is csökkenti az agy méretét és az egészséges öregedés esélyét.
