Bekiabálások, fütyülések, pfujolások - Így zajlott Debrecenben a város határában építendő akkumulátorgyár ügyében meghirdetett közmeghallgatás

„Vigyék Felcsútra vagy a budai várba” - mondta egy idősebb férfi a közmeghallgatáson.

Már az első néhány bevezető mondat után félbeszakította a közönség soraiból egy bekiabáló Papp Lászlót, Debrecen fideszes polgármesterét a CATL akkumulátorgyár építéséről szóló hétfői közmeghallgatáson. Arra szólította fel a városvezetőt, hogy csak az igazat mondja, ne kendőzze el a debreceniek számára kellemetlen információkat, s ne tegyen úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne a tervezett beruházás körül. A kínai cég 3000 milliárd forintból Debrecen déli részén egy 220 hektáros területen tervezi a beruházást, a környezetvédelmi hatástanulmányra vonatkozó hivatalos dokumentációt november végén adták be a kormányhivatalhoz.

Az érdeklődésre jellemző, hogy zsúfolásig megtelt a Kölcsey Központ hatalmas nagyterme, több mint ezren zsúfolódtak össze. Az ülés hamar botrányba fulladt: miközben a szakértők megpróbálták felvázolni a beruházás és engedélyeztetése részleteit, folyamatosan bekiabáltak az emberek, azt kifogásolva, miért nem Kínában építi meg a gyárát a kínai befektető, miért nem nem hívtak meg független szakértőket, akik elfogulatlanul tájékoztatnák a jelenlévőket, s miért hazudoznak arról, hogy a gyár nem veszélyezteti Debrecen ivóvízbázisát.

– A város-környéki tavak már évek óta száradnak, a Nagyerdőben őshonos fák pusztulnak a vízhiány miatt – mondták többen is.

Hangos kacaj fogadta azt a mondatát, miszerint a cég azért választotta Európát, mert az unió olyan klímacélokat tűzött ki, amelyek az elektromos autógyártást ösztönzik, s ehhez helyi beszállítást írnak elő, Magyarországra pedig azért jöttek, mert versenyképes a környezet és szakképzett a munkaerő. Szavai szerint a világon minden harmadik jármű CATL-akkumulátorral működik, s szándékaik szerint jövőre már állni fog a debreceni üzem, 2025-től pedig már elkezdődik a sorozatgyártás.

Pintér Antal Tamás ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője az engedélyezési eljárásról elmondta: január 13-ig kell dönteniük az üzembiztonsággal kapcsolatos dokumentumokról. Sokan ezzel kapcsolatban azt kifogásolták: alig néhány hét volt arra, hogy lakosként betekinthessenek az engedélyezési tervekbe, majd feltették a kérdést: miért akarja ilyen gyorsan „lezavarni” a város ezt a beruházást?

A polgármester a fórumon azt mondta: ő azt az elfogadott városfejlesztési stratégiát követte, amelyben minél több működő vállalkozás idevonzása a cél azért, hogy a debreceni fiatalok számára megfelelő munkalehetőségeket, perspektívát kínáljanak. Cáfolta azokat az állításokat, hogy a gyár napi vízhasználata meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a 200 ezres lélekszámú Debrecen fogyaszt, szerinte ennek töredéke a gyár igénye. Szerinte a talajvízszintnek és a város által használt rétegvizeknek nincs közük egymáshoz.

Egy, a szepesi városrészen élő családapa azt kifogásolta: a tervezett üzemtől másfél kilométerre van a házuk, amelynek ötvenmilliós értéke a beruházás miatt tíz-tizenöt millióra csökkent, eladhatatlan, s amiért egész életében dolgozott, most a semmivé lett. Erről hiába akartak beszélni a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével, meg se hallgatta őket, csak időnként virágot hoz, ha koszorúzni kell – mondta.

A közmeghallgatáson Schmuck Erzsébet (LMP) is felszólalt: nemcsak Debrecenben, sehol máshol, Győr, Komárom, Göd és Fót térségében sem szabad akkumulátorgyárat működtetni, és noha a párt helyi szervezete korábban népszavazást kezdeményezett ez ügyben a cívis városban, az aláírási íveket végül azért nem vették át, mert közben a kormány bejelentette, hogy akkumlátor-nagyhatalmat szeretne Magyarországból létrehozni. Ezért csak olyan népszavazásnak van értelme, ami az összes ilyen üzemre vonatkozik.