Azzal vádolják a Lidlt, a Zarát is tulajdonló Inditexet, a H&M-et és a Nextet, hogy a koronavírus-pandémia idején a termelési költségeknél is kevesebbet fizettek bangladesi beszállítóiknak, így a gyáraknak az ország törvényes minimálbéreit is kihívássá vált kifizetniük az alkalmazottaknak - írja a The Guardian.
A fenti négy márka mellett a Tescoról és az Aldiról is kiderült, hogy a pandémia kitörése óta ugyanannyit fizetnek, noha a nyersanyag- és így a termelési költségek jócskán megemelkedtek azóta. A Primark esetében pedig a cikk szerint a beszállítók mintegy felénél arról nyilatkoztak, hogy nem történt emelkedés, bő egyharmaduk pedig különböző rendelések törléséről számolt be.
Az Aberdeeni Egyetem és a Transform Trade méltányos kereskedelmi kampánycsoport 2020 márciusa és 2021 decembere közötti időszakot vizsgáló jelentéséből az is kiderült, hogy a 15, vagy több gyárból vásárló nagy multicégek nagyobb eséllyel folytatnak etikátlan kereskedelmi gyakorlatot, mint a kisebb vállalatok - ilyen például a fizetések késleltetése, vagy a rendelések törlése. Fiona Gooch, a Transform Trade vezető politikai tanácsadója úgy értékelte a jelentést, hogy ez egy figyelemfelhívás arra, hogy a nagy fogyasztói piacokból hasznot húzó ruhakereskedők elfogadhatatlan vásárlási gyakorlatait megállítsák.
A The Guardian megkereste az összes említett nagyvállalatot az ügyben, akik a H&M kivételével válaszoltak is. A Lidl nyilatkozatuk szerint komolyan veszi a felelősségét, és „elkötelezett amellett, hogy az alapvető szociális normákat az ellátási lánc egészében betartsák”. A Next tagadta, hogy ugyanannyit, vagy kevesebbet kapnának a beszállítóik, mint a járvány előtt, sőt, a beszállítói költségek emelkedésére elmondásuk szerint rekordot jegyeztek. Az Inditex azt közölte, hogy részt vettek a ruhaipar, köztük a gyári dolgozók támogatására irányuló globális akciókban, a megrendelések kifizetését pedig garantálják. A Primark elismerte, hogy több megrendelésüket törölniük kellett a járvány alatt, ugyanakkor 2020 áprilisában 22 millió fontos béralapot hoztak létre a munkavállalók kifizetésére. A Tesco szóvivője arról tájékoztatott, hogy a járvány alatt nem mondtak le rendeléseket, emellett elengedték a büntetést a késedelmes szállításokra, a fizetési feltételeiket pedig elmondásuk szerint „maradéktalanul betartották”. Az Aldi pedig a jelentést kritizálta, mert az nem veszi figyelembe a vállalat különálló üzletágait, így az nem ad egyértelmű képet a helyzetről.
