Az ellenzék arra használta a helyzetet, hogy álszentséggel vádolja a demokratákat és a szövetségi hatóságokat, amiért másképp kezelik Biden ügyét, mint a hasonló cipőben járó Donald Trumpét. Csakhogy a két eset között lényeges különbségek vannak.
Biden jogi képviselői tíz minősített jelölésű iratot találtak tavaly novemberben, amikor kiürítették 2017 és 2019 között használt washingtoni irodáját. A CNN szerint Ukrajával, Iránnal és az Egyesült Királysággal kapcsolatos hírszerzési feljegyzésekről, illetve eligazító anyagokról van szó, amelyekhez Biden alelnökként jutott hozzá. Ügyvédei - saját bevallásuk szerint - azonnal a Nemzeti Levéltárhoz (NARA) fordultak, amely átvette a dokumentumokat.
Trump és jogászai kevésbé voltak kézségesek. A volt elnök négy hónappal hivatali ideje lejárta után, 2021 májusában kapott jelzést a NARA-tól, hogy nagyjából két tucat doboznyi hivatalos irat nem került archiválásra. Ügyvédei decemberben jelezték, hogy megtalálták a keresett anyagok egy részét, amit a hivatal 2022 január közepén vehetett át. Mivel a 15 doboznyi pakkban 184 minősített jelölésű dokumentum volt, a NARA az igazságügyi minisztériumhoz fordult. A levéltár februárban közölte, hogy további iratokat keresnek, Trump jogi képviselői azonban csak azután léptek, hogy erre hivatalosan felszólították őket. Így júniusban adtak át további 38 titkosított dokumentumot az illetékeseknek, s kiállítottak egy igazolást, miszerint “alapos keresés” után nem találtak több releváns anyagot.
A Trump rezidenciáján, Mar-a-Lagón járó nyomozók azonban nem nézhettek bele a raktárhelyiségében látott dobozokba, ezért gyanút fogtak, hogy azokban további bizalmas iratok lehetnek. Ezt egy informátor is megerősítette, videófelvételek pedig azt mutatták, hogy egy alkalmazott dobozokat távolított el a kérdéses szobából. Fennállt a veszélye annak, hogy nyoma veszhet az érzékeny információt tartalmazó dokumentumoknak. Mindez arra késztette az FBI-t, hogy Mar-a-Lagón augusztusban házkutatást tartson, amelynek során újabb 103 titkosított iratra bukkantak.
A republikánusokat "megbotránkoztatta" a Trumpnál tartott razzia, nyilatkozataikban többnyire mentegették a volt elnököt és elítélték a precedens nélküli eljárást. Ezúttal viszont Bident bírálják és a hatóságok keményebb fellépését követelik.
A republikánsok éppen azt teszik, amivel ellenfeleiket vádolják: kettős mércét alkalmaznak. Trump összesen 325 titkos dokumentumot tartott magánál, s azok egy részét többszöri felszólítás ellenére sem szolgáltatta be, ám ezt a súlyos vétséget elbagatellizálnák. Bidennél 10 titkosított dokumentumot találtak, amit ügyvédei rögtön átadtak a levéltárnak, de e kisebb kihágást felnagyítanák.
A republikánusok ködösítése politikailag valószínűleg megtérül. A két eset közötti felszínes hasonlóság elengedő arra, hogy sok amerikai konzervatívot tovább hergeljen a szövetségi hatóságok “részrehajlása” ellen, és megerősítse elköteleződésüket a Republikánus Párt iránt.
Minősített dokumentumokat találtak egy Joe Biden által korábban használt irodában