A Korrupcióellenes Munkacsoport szerdán tartott második – idei első – ülésén az állami és civil szereplők egyhangúlag elfogadták a munkacsoport ügyrendjét. Igaz ez úgy sikerült, hogy több vitás kérdést – ilyen volt, hogy a munkacsoportban jelenlévő korrupcióellenes civil szervezetek hozzá szeretnének férni az állami szervezetek adataihoz – azzal tettek zárójelbe, hogy kölcsönösen megállapították: azok nem „ügyrendi kérdések”. Így az egyes konkrét ügyek kapcsán vitatják majd meg az állami féllel, hogy például milyen adatokhoz juthassanak hozzá a civilek. Ugyanakkor a résztvevő civilek szerint – mint lapunknak elmondták – történtek biztató fejlemények.
Az Integritás Hatóság például közzétette végre a munkacsoport eddig némileg rejtélyes civil szereplőinek az életrajzát, sőt, ígéretük szerint rövidesen a pályázataik is nyilvánosak lesznek. Mint arról beszámoltunk, tavaly úgy adták közre a munkacsoport elfogadott tagságát, hogy csak a személyek neveit tették közzé, így a sajtó barkochbázni kényszerült, hogy melyik név milyen szakmai szereplőt rejt.
Megírtuk, hogy a decemberi, alakuló ülésen a munkacsoport elnökhelyettesévé választott civil tag, Várady Szilvia ügyvédnő civilsége igencsak tágan értelmezhető: férje, Várady Zoltán a kecskeméti városi vagyonkezelő és egy Mészáros Lőrinc-közeli tőkealap vezetője. Sőt a MOL vagyonkezelője is, ebbéli minőségében akarta a bosnyák ügyészség kihallgatni Hernádi Zsolttal együtt 2016-ban egy ottani, korrupció gyanús üggyel kapcsolatban.
Olyasvalakit választottak a Korrupcióellenes Munkacsoport alelnökévé, akinek a lakcímére NER-közeli üzletember van bejelentveA közbeszerzési tanácsadó ügyvédnő azóta sem világította meg, hogy mi motiválta, amikor a korrupcióellenes munkacsoportba jelentkezett. A most feltöltött önéletrajzából kiderült, hogy 2014-2015-ben a CEU-n kutatási asszisztensként részt vett „egy globális telekommunikációs vállalatcsoport magyarországi tagvállalatánál” egy kutatásban, ahol a lefolytatott amerikai tőzsdefelügyeleti (SEC) vizsgálatok eredményeit tanulmányozta, illetve részt vett a CEU MBA - hallgatók számára összeállított vállalati korrupció feltárását és megelőzését célzó oktatási segédanyag megírásában.
Rajta kívül több talányos név is szerepelt a munkacsoportba delegált személyek között, például Fonyódi Krisztiáné, akiről sokáig semmit sem lehetett tudni. Most kiderült: jogász és közgazdász, illetve egy nagy gyógyszercégnél dolgozik. Korábban pedig az IH-elnök Biró Ferenchez hasonlóan nemzetközi adótanácsadó cégnél volt, ahol belső audittal, visszaélések feltárásával foglalkozott. A másik talányos név Sándor Tamás volt. Az önéletrajza alapján igen komoly tapasztalattal rendelkező matematikus, szoftverfejlesztő és közbeszerzési szakértő, aki az SCI Hálózatintegrációs Zrt. munkatársaként egy sor nagyvállalati projektnél foglalatoskodott, többek között dolgozott az MVM-nek, az MTVA-nak, a NISZ-nek és a Magyar Postának is.
A szerdai ülésen konkrét szakmai munka még nem folyt, a civil és állami szereplők öt albizottságot hoztak létre. Mint kiderült, lesz közbeszerzési, büntetőjogi, uniós és hazai költségvetési támogatásokkal, valamint a közadatok transzparenciával foglalkozó albizottság is. A következő ülés időpontja nem ismert, bár jelenleg úgy fest, hogy nagyjából hat hetente ülnek majd össze. (A törvény csak annyit ír elő, hogy legalább évi kétszer kell ülésezniük.) Ugyanakkor a résztvevők most elvileg lázas közös munkába kell, hogy fogjanak, mivel a Korrupcióellenes Munkacsoportot alkotó 10 állami és 10 civil szereplőnek törvény szerint március közepéig éves jelentést kell tenni a tavalyi korrupciós helyzetről. A jogszabály szerint a jelentés nyilvános lesz, illetve azt a kormánynak két hónapon belül véleményeznie kell, és ha nem fogadja meg az abban olvasható ajánlásokat, úgy részletesen meg kell indokolnia, hogy miért teszi.
Korrupcióellenes hatóságból már nincs hiány, épp csak a valódi eltökéltség hiányzikKutyaszorítóban Orbán Viktor: rákényszerül a korrupció visszaszorítására, ám ez fájni fog a környezetének