élelmiszerhiány;boltok;árstop;

Nyakunkon a készletfrász, húsvétkor jöhet a feketeleves

Kétszer annyi fogy az árstopos tejből, mint a hatósági árak bevezetése előtt. A kereskedők a hatalmas veszteségek ellenére most már kötelesek (lennének) kiszolgálni a megnövekedett igényeket. 

Várhatóan húsvét környékén okoz majd igazán komoly fejtörést a boltosoknak, hogyan teljesítsék a nagyobb árstopos készletezésre vonatkozó, múlt csütörtökön életbe lépett kormányzati előírásokat. A karácsonyi ünnepek, majd a szilveszter időszakában ugyanis a szokásosnál jellemzően több élelmiszert vásárolnak az emberek. Az új év elejére így kiürülnek a pénztárcák, januárban és februárban ezért visszaesik a fogyasztás – vélhetően ez az árstopos termékeket sem kerüli el. A tavaly február óta hatósági áras BL 55-ös lisztből például az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben a karácsony előtti hetekben heti 11 ezer tonna fogyott el a kiskereskedelmi üzletláncokban, a következő év januárjának első hetén viszont csak 6600 tonna. Márciustól viszont folyamatosan emelkedve április elejére ismét 11 ezer tonna fölé ment a heti eladott mennyiség.

Mindez azért lényeges, mert az új kormányrendelet értelmében a kereskedőknek akár kétszer akkora mennyiséget is készleten kell tartaniuk a hatósági áras termékekből, mint az árstop bevezetése előtti napi átlag. A kormány célja, hogy több árstopos termék legyen a boltok polcain. Az áruhiány ugyanis egyre látványosabbá vált az üzletekben: korábban az olajat kellett vadászni, míg az utóbbi időben hatósági áras cukrot és tejet lehet egyre ritkábban kapni. A Publicus lapunk számára készített decemberi felmérése szerint a vásárlók több, mint háromnegyedével előfordult már, hogy nem tudott valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni a boltokban, mert hiány volt belőle. A kormány most tehát  rendeleti úton igyekszik orvosolni az áruhiányt, amelynek egyik oka ugyanakkor éppen az árstop, hiszen ezen termékek iránt jócskán megnőtt a kereslet.

 A jogszabály a „szükség esetén” és az „áruhiány elkerülése érdekében” kifejezéseket is tartalmazza, vagyis a szakma értelmezése szerint ha kétszeres lett a hatósági áras termékek iránt a vásárlói kereslet, akkor azt ki kell szolgálni, ha még nagyobb, azt már nem. 

Ha viszont egy bolt olyan szerencsés, hogy ugyanannyi 2,8 százalékos UHT tejet vagy cukrot szeretnének venni nála, mint mielőtt maximálták volna azok árát, akkor elég csak annyi tejet és cukrot készleten tartania, mint az árstopok előtt. Nem túl valószínű, hogy ez bármelyik boltban is így lenne. Bár a pánikvásárlások és bespájzolások miatt nehéz most előre felmérni, mekkora lesz az igény, az AKI adatai alapján tavaly a duplájára nőtt a kereslet a 2,8 százalékos UHT tej iránt - a hatósági árnak köszönhetően .

Az üzletláncokban a 2,8 százalékos UHT tejből tavaly jellemzően heti 2-3 millió liter közötti mennyiség fogyott, miközben egy évvel korábban 1,8 millió liter volt a legnagyobb eladott heti mennyiség, de jellemzően csak 1,2-1,4 millió liter kelt el. A szabadáras, 1,5 százalékos UHT tejből viszont heti 2-2,5 millió liter körüli mennyiség fogyott tavaly, míg 2021-ben 2,5-3 millió liter. Az árstop erőteljesen átformálta tehát a vásárlói szokásokat, a 2,8 százalékos tejből kétszeres mennyiséget vittek az emberek, míg a 1,5 százalékosból kicsit kevesebbet.

Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a magasabb zsírtartalmú, hatósági áras tej feleannyiba kerül, mint a szabadáras, 1,5 százalékos. Az AKI adatai szerint a gyártói márkás, 1,5 százalékos UHT tej fogyasztói ára január első hetében 613 forint volt az üzletláncokban, a 2,8 százalékosé viszont csak 315 forint. Az áruházláncok korlátozásai ellenére a vásárlók igyekeznek is bespájzolni belőle, hiszen hónapokig is elálló termékről van szó. A bökkenő csupán az, hogy a tejtermelők nem tudnak a megnövekedett igényekhez alkalmazkodni, nem tudnak több tejet kifacsarni a tehenekből. (Sőt, mivel a megugró kereslet miatt több tejzsír fogy, a sajt ára is jócskán megugrott.) Ugyanez igaz a cukortermelésre is, de a tyúkok sem tudnak vezényszóra több tojást tojni. A csirkemell és a sertéscomb esetében pedig az is nehezíti a helyzetet, hogy az állat egyéb testrészeit is el kellene adni, nem lehet pusztán csak mellből vagy combból növelni a termelést, a többiből pedig nem. A kereslet viszont csak a hatósági áras részek iránt nőtt meg.