Mintha megállt volna az idő Kalocsán. Ahogy hosszú évek óta, úgy ma is csak jókora kerülő árán, nehézkesen juthatnak be a helyiek autóval a belvárosba. A főtéren zajló egyházi munkálatok miatt rég lezárt utak helyett ugyanis továbbra sincs alternatíva. Az elmúlt 12 hónapban csak kidobott tervekre, meg újabb ígéretekre futotta. Mindez tovább növelte a kalocsai érsekség beruházása miatti feszültséget a Bács-Kiskun megyei városban. Nem hat nyugtatólag, hogy míg az érsekségi munkálatok erős kormányzati hátszelet élveznek, addig a városnak tett ígéretéből mintha kezdene kihátrálni a kabinet.
Mint arról korábban részletesen írtunk, hosszú évekkel ezelőtt kezdődött Kalocsa egyházi épületek által körbeölelt – épp ezért mini Vatikánnak is nevezett – főterének kálváriája. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nekilátott a Szentháromság tér rekonstrukciójának, milliárdokat áldoztak egyházi épületek felújítására, támfalak, szobrok kialakítására és a tér korszerűsítésére. Mindezek miatt elzárták a forgalom elől az itt átvezető utat, ami korábban még lehetővé tette a helyieknek, hogy gördülékenyen közelítsék meg a belvárost. A munkálatok – részben a régészeti feltárások során előkerült leletek sokasága meg egy tömegsír miatt – egyre csúsztak. 2021 novemberében azonban már a fideszes önkormányzat is megelégelte a helyzetet. Egyhangú döntéssel határozatot hoztak arról, hogy az egyháznak 2021 utolsó napjával vissza kell adnia a területet az eredeti rendeltetésének megfelelően. Nem így történt.
Nem sokkal később ugyanis, kormánypárti képviselők szavazatával a Parlamentben azt a rendhagyó döntést hozták: száz évre ingyen az egyházmegye kezelésébe adják a Szentháromság tér nagy részét.
Akkor azzal nyugtatták a helyieket, hogy hamarosan megoldást találnak a belvárosi közlekedési gondokra.
Megkerestük Font Sándor fideszes térségi parlamenti képviselőt, hogy megtudjuk, hol tart a helyiek közlekedési gondjaira ígért megoldás. Azért épp őt kerestük, mert tavaly a lapunknak küldött írásos nyilatkozatában azt közölte: „A kormány döntése egyben kijelölte azt a feladatot is, hogy meg kell oldani a tér eddigi gépjármű forgalmának más utakon való átvezetését. Az ehhez szükséges tervezési és kivitelezési költségek fedezetéhez bírom miniszterelnök úr támogatását.” Most már árnyaltabban fogalmazott, és sokkal kevesebbet ígért. Azt írta, hogy ha a város készít tervet, akkor a kormány „majd elemez és dönt az esetleges támogatásról.” Vagyis a biztos támogatás helyett már csak esetleges fedezetről beszélt.
Megkerestük a városházát is, hogy megtudjuk, van-e már olyan terv, amivel a kormányhoz fordulnának.
– Az elmúlt időszakban több alternatíváról szóló javaslatot vitattuk meg a belvárosi forgalom könnyítése érdekében, de nehézkes megfelelő megoldást találni
– mondta lapunknak Filvig Géza fideszes polgármester.
Mint megtudtuk, az önkormányzat felkérésére egy kecskeméti tervezőiroda 3 millió forintért készített terveket, de ezeket nem fogadták el. „Sok a védett épület, egyik nyomvonalat sem lehet megvalósítani kisajátítás nélkül, dózerolást, érdeksérelmet nem szeretnénk, ezért vetettük el” – magyarázta a polgármester. Egy helyi kötődésű csapat ingyen ajánlott fel másféle terveket, de ezek a koncepciók nem kerültek a grémium elé. Azért nem, mondta kérdésünkre a városvezető, mert csak segítséget ajánlottak, javaslatokat tettek, hivatalos tervezést nem vállaltak.
Mindezek után úgy döntöttek, hogy a városháza városüzemeltetési osztálya készítsen új terveket. A környék utcáit tennék közlekedésre alkalmasabbá, lesüllyesztenék például a padkákat. Szeretnék, ha ezek a tervek nyárra elkészülnének. Kérdésünkre elmondta: ugyan a Szentháromság tér egy évszázadra az egyház vagyonkezelésébe került, de Kalocsa közigazgatási területe, a helyiek használják, így a közvilágítás, a takarítás az önkormányzat feladata.
A városvezető fontosnak tartotta leszögezni, hogy a tér az építési terület kivételével ma is használható, azzal pedig, hogy a feltárás során napvilágra került leleteket nem célszerű visszatemetni, ő maga is egyetért. A beruházás során a régészeti feltáráskor előkerült egy román-kori templom romja, valamint egy tömegsír, amelyben szovjet katonák földi maradványait találták meg. Egy tavaly decemberi kormányhatározat szerint a főegyházmegye az eddigi 3 milliárd mellé további 1,6 milliárd forintot kap a kormánytól a feltárásra és rekonstrukcióra. Nagylelkű a Fidesz-kormány az egyházzal: míg a 10 ezer főnél nagyobb településeknek szánt kormányzati rezsitámogatásból a 14 ezres lélekszámú, évi 4 milliárd forintból gazdálkodó Kalocsa 107 millió forintot kapott, addig az érsekség projektje ennek tizenhatszorosát.
Az ügyben kérdéseket küldünk Bábel Balázs érseknek is, de nem kaptunk választ.
