- Babis árthat Fialának

Ugyan nem ő, hanem ellenfele, Petr Pavel volt vezérkari főnök a jövő héten esedékes második forduló esélyese, de ki tudja, hogy Babis negatív kampánya milyen következményekkel jár.

A mindenkori cseh államfő ugyan nem tudja befolyásolni a kabinet politikáját, de megkeserítheti a miniszterelnök mindennapjait, amire Milos Zeman esetében nem egy példát találhatunk. A márciusban leköszönő köztársasági elnök már Fiala 2021 novemberének végén történt beiktatása után jelezte, hogy megnehezíti a kabinet dolgát. Nem akarta kinevezni külügyminiszternek Jan Lipavskyt, mivel azonban alkotmányossági szempontból ez komoly következményekkel járt volna, az elnök meghátrált.

Zeman elnöksége alatt többször is feszegette az alkotmányosság határait, méghozzá elnökségének szinte a kezdetétől. Nagy vihart kavart, hogy mindössze két hónappal beiktatása után nem volt hajlandó aláírni a neves cseh irodalomtörténész, Martin C. Putna akadémikus egyetemi tanári kinevezését arra hivatkozva, hogy a homoszexuális mivoltát nyíltan vállaló Putna „több megnyilvánulása nem egyeztethető össze a jó ízléssel, erkölcsökkel”. Feltehetően az volt Zeman baja vele, hogy az elnökválasztáson Zeman ellenfelét, Karel Schwarzenberget támogatta. Ezután éles bírálatokkal illették az elnököt azzal vádolva, hogy visszaél hatalmával. Zeman ezt tagadta ugyan, de nem sokkal később kinevezte Jiri Rusnok kormányát, annak ellenére, hogy nem volt többségi támogatottsága, miközben Miroslava Nemcová, aki akkoriban még a Polgári Demokrata Párt (OSD – ennek a vezetője a jelenlegi miniszterelnök Fiala) megszerezte a  szükséges számú támogatót és átadta az elnöknek azoknak a képviselőknek a nevét, akik bizalmat szavaznának leendő kormányának. Zemannak egyébként minden kormánnyal meggyűlt a baja, Jirí Rusnok kivételével, aki mögött épp az államfő állt.

De Babissal sem lenne egyszerűbb. „Nem fogom hagyni, hogy a kormány fellélegezzen” – ígérte az első forduló előtt, ami nem sok jót ígért Fiala számára. "Babis nagyon nehéz ellenzéki elnök lenne ennek a kormánynak. Ráadásul miközben Zeman mögött nem állt parlamenti erő, Babis számíthat a legerősebb ellenzéki párt, az ANO támogatására, így még több gondot okozhat" - vélekedett Lubomír Kopecek, a brünni Masaryk Egyetem politológusa a Deník N napilapban.

Babis megvétózhatja a törvényeket, ami meghosszabbítja az adott jogszabály hatályba lépésének idejét. Az államfő által megvétózott törvény ugyanis visszakerül a képviselőházba, ismét szavazni kell róla, s az összes képviselő többsége bírálhatja felül

Petr Fialának persze vannak már tapasztalatai az elnöki vétó kezelésével kapcsolatban, hiszen Zeman csak az elmúlt hónapokban három törvényjavaslatot vétózott meg. Sokatmondó azonban, hogy Babis kormánya alatt nem élt az elnöki vétó lehetőségével. A két populista politikus között jó volt a viszony, nem csak politikai nézeteik, stílusuk is hasonlít, bár Babis szalonképesebb a leköszönő államfőnél és egyes nyugati politikusoknál sem számít persona non gratának, szemben Zemannal. Utóbbi megrökönyödést keltett a nyugati fővárosokban orosz- és Kína-barát kijelentéseivel. Retorikája e tekintetben csak az Ukrajna elleni agresszióval változott. Babis sosem tűnt ki oroszbarátságával.

Mely kérdésekben nehezítené meg Babis a kormány dolgát? A közösségi médiában azt állította, hogy ellenezné az adóemelést, a nyugdíjak és a szülői juttatások növekedésének korlátozását, a nyugdíjkorhatár emelését, a lakás-takarékpénztári megtakarítások megszüntetését vagy a tandíj bevezetését az egyetemeken. Lukás Jelínek politikai elemző valószínűtlennek véli, hogy Babis elnökként élne összes jogkörével, úgy feszegetné az alkotmány határait, „ahogyan azt Milos Zeman esetében megszoktuk".

Ugyanakkor az ANO párt vezetője nem volt hajlandó válaszolni a Cseh Rádió azon kérdésére, amely szerint meg akarja-e változtatni vagy valamilyen módon bővíteni az államfő hatáskörét. Zeman például egyenesen azt akarta, hogy az elnök is nyújthasson be törvényjavaslatot, amire az alkotmány értelmében nincs lehetősége.

Kopecek szerint a külpolitika és a nagykövetek kinevezése tekintetében lehetnének feszültségek, mivel az alkotmány értelmében az elnök nevezi ki és menti fel a külképviselet vezetőket, de ezeket a döntéseket a miniszterelnöknek vagy az általa kinevezett miniszternek kell aláírnia. "Az elnök így megakadályozhatja bizonyos nagykövetek kinevezését, és ez megnehezítheti a kormány dolgát”.