Megnyitotta kapuit a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtára a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, tanárok, újságírók, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egykori intézeteinek tudományos munkatársai előtt a múlt év végén. Azóta közel félezren jelentkeztek, hogy igénybe vennék a könyvtár szolgáltatásait. A CEU több, mint négyszázezer címes fővárosi könyvtárát a régió egyik legszínvonalasabb angol nyelvű társadalom- és bölcsészettudományi gyűjteményeként tartják számon. Kontler Lászlót, a CEU rektorhelyettese lapunk kérdésére így indokolta a nyitást:
– A magyarországi egyetemek és kutatóintézetek november környékén bejelentették, hogy a téli hónapokra energiatakarékossági okokból bezárnak. Mivel ezt mi nem terveztük, azonnal felmerült, hogy ajánljuk fel ezt a lehetőséget, a magyarországi kollégáknak és egyetemistáknak, hosszú távra.
A rektorhelyettes hozzáfűzte, hogy döntésükben szerepet játszott azt is: „Ezt a szép és korszerű környezetet rajtunk kívülálló okoknál fogva a saját diákjainkkal sajnos nem tudjuk benépesíteni.” Ezzel arra utalt: lassan négy éve, hogy a CEU – a világviszonylatban is kiemelkedő, a Quacquarelli Symonds felsőoktatási rangsorain több tudományterületen is kiemelt helyet kapó magánegyetem – Budapestről Bécsbe kényszerült költözni.
Mint arról többször írtunk, az egyetem 2017-ben került az Orbán-kormány célkeresztjébe, ekkor fogadták el a lex CEU-ként elhíresült törvényjavaslatot, amely kifejezetten az egyetem magyarországi működését akadályozta. Bár a CEU mindent megtett azért, hogy megfeleljen a kormány feltételeinek, továbbá a törvényjavaslat nemzetközi felháborodást és tiltakozást váltott ki, a CEU 2019-ben végül arra kényszerült, hogy máshová, Bécsbe tegye át székhelyét. A budapesti campus megmaradt, de a CEU diplomát adó képzéseinek már az osztrák főváros ad otthont. 2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a törvénymódosítás összeegyeztethetetlen az uniós joggal, az egyetem azonban a történtek után nem költözött vissza Budapestre. Fodor Éva, az egyetem akkori rektorhelyettese úgy fogalmazott, hogy az egyetem Bécsben működik tovább, de a budapesti campuson szeretnének fenntartani egy intellektuális központot.
Itt az ítélet: uniós jogot sértett Magyarország, amikor elüldözte az CEU-tEz utóbbi ígéretét be is tartotta az egyetem, ahová nem csak a szélesebb közönség előtt megnyitott könyvtára miatt érdemes ellátogatni.
– A CEU épületének modern, tágas terei tökéletesen alkalmasak az elmélyült kutatómunkára, de a közösségi létre is. Az épület emellett jelenleg is számos rendezvénynek, programnak ad otthont. – fejtette ki Kontler László, megjegyezve, itteni létük részben külső támogatóinknak köszönhető.
– A Bécsbe költözés óta folyamatos gondolkodást követel az egyetem vezetésétől, hogy milyen tevékenységeket folytathatunk Budapesten. Az épületegyüttes fenntartása is nagyon költséges, ezt részben a terek bérbeadásával oldjuk meg.
A CEU budapesti jelenléte alaptevékenysége, a diplomás képzések kényszerű áthelyezése ellenére ma is fontos: az OSA Archívum, a Demokrácia Intézet, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Bioetikai és Jogi Központ továbbra is helyet ad magyar és nemzetközi társintézményekkel közös kutatási tevékenységnek, a Nádor utcai épületegyüttes pedig a kutatások mellett szerteágazó civil és kulturális programoknak. A budapesti kampuszon működik a nyári egyetem, valamint a roma diákok egyetemi előkészítője és a menekültek integrációját, szellemi és szakmai felkészülését segítő hétvégi program. A nagyközönség számára is nyitott és túlnyomórészt magyar nyelvű előadásokat, kurzusokat, workshopokat, kerekasztal-beszélgetéseket rendez a közéleti kérdésekben eltérő véleményeket ütköztető Bibó István Szabadegyetem, valamint „a tudás mindenkié” jelmondattal zajló Határtalan Tudás program, melynek előadói közérthetően beszélnek tudományterületeik legújabb kihívásairól és eredményeiről.
– A Socrates program keretében olyan emberek számára kínálunk kurzusokat, akiknek a legkülönfélébb okoknál – egészségi vagy szociális nehézségeknél, élethelyzetüknél – fogva nem állt módjukban bekapcsolódni a felsőoktatásba. Megkapó, ahogy a program résztvevői arról nyilatkoznak, milyen felszabadító, emancipáló hatást gyakorol rájuk az ismeretek elsajátítása és az arról folytatott vita – mesélte a CEU professzora.
Érdemes megemlíteni, hogy az egyetem segítséget nyújt a hozzá sok tekintetben hasonló helyzetbe került FreeSZFE közösségének: a hallgatók szükség esetén a CEU Kerepesi úti kollégiumában laknak, óráik, foglalkozásaik a Nádor utcában zajlanak, ahol a napokban éppen Tarr Béla tart nemzetközi mesterkurzust. Közös programok is vannak, ahol a társadalomtudományok összeérnek az előadó- és vizuális művészetekkel.
A fentiek sok eleme összefügg a CEU hátrányos helyzetű – vagy abba került – csoportok támogatása iránti elkötelezettségével. Ilyen az Ukrajna elleni agresszió áldozatainak nyújtott többrétű segítség.
– Egyrészt az invázió kezdete óta fogadunk menekülteket a kollégiumban. De a legjobban talán mégis a tudástermeléshez- és átadáshoz értünk, aminek jegyében elindítottuk a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért című programot. A bombázások által szétzilált ukrán felsőoktatáson világszerte számos kezdeményezés igyekszik azzal segíteni, hogy menedéket kínál oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak. Mi azokra gondoltunk, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az országot, amelynek a háború után nagy szüksége lesz rájuk – magyarázta Kontler László. – Ukrán és nemzetközi partnerekkel összeállítottunk egy döntően online programot, amely lehetőséget nyújt ukrán egyetemek hallgatói számára arra, hogy tanulmányaikat folytassák, illetve kiegészítsék, és ezt a szörnyű helyzetet valahogy könnyebben éljék meg. Megrendítő élmény egy-egy előadás, amelyre az ukrán fiatalok nemegyszer az óvóhelyről jelentkeznek be. Az órát alig lehet befejezni az aktív részvétel miatt, a hallgatók igen hálásak, miközben mi lehetünk hálásak, amiért megmutatják, hogy szükséges és értelmes, amit csinálunk.
Bécs-Budapest: két város, egy egyetem, sok nehézség
– Az egyetem két városban való párhuzamos jelenléte olykor nehézség a CEU-n belül is, más arculata van a két városnak, a két kampusznak, de megvan a szándék a határ mindkét oldalán arra, hogy ezeket a tulajdonságokat egymást kölcsönösen kiegészítő és egymást erősítő módon használjuk föl – fejtette ki Kontler Lászlót a rektorhelyettes. A magyarországi helyszín kapcsán úgy fogalmazott: – Itt az a fontos, hogy létezzen egy, a bécsihez hasonlóan nemzetközi színvonalú, tudományos központ, mindenekelőtt az OSA Archívum, a Demokrácia Intézet és a Felsőfokú Tanulmányok Intézete együttese, amely általánosságban független társadalom- és bölcsészettudományi kutatásoknak ad otthont, illetve azokkal a kihívásokkal és a kihívások kezelésének lehetséges forgatókönyveivel foglalkozik, amelyek a demokráciákat, a nyílt társadalmakat manapság a világban érik. Történjék ez úgy, hogy közben kapcsolatot tartunk közvetlen és tágasabb szakmai és társadalmi környezetünkkel; közben ezeken a kapcsolatokon keresztül is tanulmányozzuk, hogyan működnek a különféle jelzőkkel ellátott demokráciák, az illiberális vagy a hibrid demokrácia; s tanulmányozzuk mindezt akár saját magunkat is egyfajta kutatóterepként, laboratóriumként használva. – összegezte szavait Kontler László.
