Milliárdokat lehetne megspórolni, a lakások és házak korszerűsítése jelentené a valódi rezsicsökkentést

A munkálatok révén az ingatlanok energiaköltsége a korábbi töredékére, akár 7-12 százalékra csökkenhetne.

Energetikai felújításokkal jelentősen, bizonyos ingatlanok esetén csaknem 90 százalékkal is csökkenteni lehetne a rezsit – derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Szakértőik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő ingatlancsoportok szerint vizsgálták, milyen mértékű megtakarítást jelenthetnek a korszerűsítések. Eredményeik alapján egy 1946 és 1980 között épült, 100 négyzetméteres családi ház esetében például a megspórolt összeg meghaladhatja az évi egymillió forintot is, ha az ingatlan energetikai besorolása a felújítást követően DD vagyis a korszerűt megközelítő lesz. Ez pedig 89 százalékos csökkenést jelenthet.

A legnagyobb megtakarítást a JJ, az II és a HH, vagyis a kiemelkedően rossz, a rossz és a gyenge kategóriába tartozó ingatlanoknál lehetne elérni. A legalább a DD besorolást biztosító munkálatok révén ezeknél az energiaköltség a korábbi töredékére, 7-12 százalékára csökkenhetne, de a reális felújítási szint elérésével is 16-35 százalékára mérséklődhetne. Egy kiemelkedően rossz, azaz JJ besorolású, 74 négyzetméteres, 1950-ben épült ingatlan energiaköltsége – fűtés és melegvízkészítés díja a jelenlegi rezsielszámolási rendszerben - 1,2 millióról 100 ezer forintra, egy rossz, vagyis II energiaosztályú, 82 négyzetméteres, 1973-ban átadott ház 1,87 milliós rezsije 134 ezer forintra csökkenhetne, ha a felújítások után az épület energetikai besorolása elérné a DD, vagyis a korszerűt megközelítő szintet. Egy reálisabban elérhető HH, azaz gyenge, illetve egy FF, azaz átlagos energetikai kategória is jelentős majdnem évi 800 ezer, illetve 1,5 millió forintos megtakarítást eredményezne a számlákban.

Az újabb építésű ingatlanoknál a megtakarítási arány szerényebb. A korszerűbb ingatlanok fogyasztása ugyanis eleve kisebb, ráadásul jelenleg csak bizonyos fogyasztási szint felett kell emelt árat fizetniük a háztartásoknak. A háztartások szintjén ezért ezen ingatlanok esetében rosszabb megtérülés mutatható ki, ám nemzetgazdasági szinten a megtakarítás a valós, magas energiaárak miatt jóval nagyobb lenne – hívták fel a figyelmet a Takarék Index elemzői. Számításaik szerint több mint harmadával csökkenhetne a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan közzétett átlagos primer energiafelhasználás az ingatlanok korszerűsítését – legalább a DD vagy a korszerűt jelentő CC osztály elérését – követően. Ez éves szinten mintegy 1500 milliárd forint megtakarítást jelenthetne nemzetgazdasági szinten.

Az elemzők összevetették a felújítás várható költségét is a megspórolható energiamennyiséggel, illetve összegekkel. Ez alapján a vizsgált HH-JJ besorolású ingatlanok esetében a DD szint elérésénél a felújítás 6,4-10,2 év alatt térülhet meg saját forrásból, míg a reális felújítási szintek esetén 5,3-8,8 év közötti idő kell ehhez. Egy 1978-ban épült, 117 négyzetméteres, HH, azaz gyenge energiaosztályú családi ház éves energiaköltsége például 1,5 millió forintról 183 ezer forintra esne vissza egy DD kategóriára történő felújítás esetén. Ez a beruházás azonban 13,5 millió forintba kerülne. Egy ennél alacsonyabb, átlagosnál jobbat jelentő EE szint elérése 234 ezres rezsit eredményezne, ám ennek a beruházásnak is 11,1 millió forint lenne a költsége.

Kérdés, minderre honnan lenne pénzük a lakástulajdonosoknak, hiszen a hitelek drágulnak, az otthonfelújítási támogatás pedig megszűnt. A Publicus Research lapunk számára készített tavaly decemberi felmérése szerint csak a háztartások ötöde valósított meg a rezsiárak emelkedése miatt fogyasztáscsökkentő beruházást, 62 százalékuk viszont nem foglalkozott ilyesmivel, és nem is tervez vele. Pedig tavaly még létezett a vissza nem térítendő, lényegében bármilyen felújítási munkára elkölthető otthonfelújítási támogatás, amit ugyan meg kellett előlegezni, de 3 millió forint erejéig az állam állta a költségek felét. A 2021-ben elindított program azonban az év végén lejárt, és a kormány épp az energiaválság közepén látta jónak berekeszteni a lakások korszerűsítésének célzott támogatását. Holott a magyarországi lakásállomány java része energetikai szempontból elavult, korszerűbb új lakás csak kevés épül, az energiahatékonyság javulását így leginkább a meglévő ingatlanok korszerűsítésével lehetne elérni. A szakértők számításai szerint a hazai lakásállomány költségoptimum szintű energetikai felújítása csaknem 20 ezer milliárd forintba kerülne, ez az éves bruttó hazai termék mintegy harmadát tenné ki.

Befagyott hitelkamatok, csökkenő négyzetméterárak

Megállt a lakások drágulása tavaly év végén, sőt, az utolsó negyedévben Budapesten már 3,5 százalékkal kedvezőbben is lehetett téglalakást venni, a panelok ára pedig 2,5 százalékkal esett vissza a harmadik negyedévhez képest – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A tavalyi év egészét vizsgálva minden lakástípusnál és régióban nőttek az árak 2021-hez képest: az új építésű- és téglalakások, valamint a használt házak árai egyaránt 25 százalékkal emelkedtek 2022-ben, a panellakások 31 százalékkal drágultak. A trend azonban az év második felére megállt, az áremelkedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig országos átlagban a használt lakásoknál 4, a házaknál 5 százalékos csökkenést tapasztalt az Otthon Centrum.

A budapesti téglalakások átlagos négyzetméterára így is 963 ezer forint volt a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legdrágább továbbra is az V. kerület 1,2 millió forintos átlagos négyzetméterárral, de 1 millió feletti árat kérnek a II., a III. , a XI., a XII. és a XIII. kerületben. Az I. kerület az egyetlen, ahol az előző negyedévben még milliós átlagos négyzetméterár az utolsó negyedévben 968 ezer forintra csökkent. A panellakások átlagos négyzetméterára 743 ezer forint volt az év utolsó negyedévében, a legdrágább kerület a XIII., 928 ezer forintos négyzetméterárral.

A családi házak négyzetméterára viszont 739 ezer forintra emelkedett tavaly év végére, ami az előző negyedévhez képest 23 százalékos emelkedést jelent, miközben csökkent a kereslet a használt házak iránt. Elsősorban a jó állapotban lévő házak tarthatnak nagyobb érdeklődésre számot, ezért emelkedhettek a négyzetméterárak. A legdrágább a II. és a XII. kerületben átlagosan egy millió forintra nőtt a négyzetméterár, a külső pesti kerületekben 585 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.

A lakásáremelkedés megtorpanásának hátterében a visszaeső kereslet áll, ami pedig a magas, 10 százalék körül járó lakáshitelkamatoknak köszönhető. A Bank360.hu elemzése szerint januárban már elindultak lefelé a jelzálogkölcsönök árazását leginkább befolyásoló referenciakamatok, ez azonban a lakáshitelek árán még nem látszik. Igaz, a korábbi havi legalább egyszeri, de inkább kétszeri drágítás sem jellemző már - mostanra a nagybankoknál szinte megmeredtek a kamatok. Az ingatlanszerzés tehát továbbra sem lett olcsóbb a kölcsönből vásárlóknak. Ha azonban tartósan alacsonyak maradnak a referenciakamatok, az a lakáshitelek árazására is ki fog hatni – vélik a szakértők.