Zöldzóna;klímaváltozás;felmelegedés;por;

- Sivatagi por lassította a felmelegedést

Az 1800 évek közepe óta a légkörbe került por akadályozta, hogy a szén-dioxid teljesen kifejthesse az üvegházhatást azzal, hogy csökkentette a földfelszínre jutó napsugárzást.

Az 1800 évek közepétől kezdve az atmoszférába került por mennyisége 55 százalékkal megnövekedett ami 8 százalékkal csökkentette a szén-dioxid által okozott üvegházhatást. Az amerikai és európai klímatudósok által készített elemzés, amely a Nature Reviews Earth and Environment című lapban jelent meg, arra tesz kísérletet, hogy azt a komplex folyamatot, ahogyan a por befolyásolta a globális felmelegedést, nyomon kövesse. Az alapvető következtetés mindenesetre az, hogy a por valamilyen módon lassította azt. A légköri por mennyiségét a tudósok 25 millió tonnára becsülik, aminek hatása összetett módon jelentkezik. A természetes por, csakúgy, mint a szintetikus szennyeződések, többféle módon is hűtheti a bolygót. Az ásványi részecskék visszaverhetik a napfényt, és szétoszlathatják a cirrus (pehely) felhőket a felső atmoszférában, amelyek foglyul ejthetnék a talajról visszaverődő meleget.

Ha a por az óceánokban köt ki, elősegíti a fitoplanktonok (mikroszkópikus növények) növekedését, amelyek elnyelik a szén-dioxidot és oxigént bocsátanak ki. De növelhetik a felmelegedést azzal, hogy sötétítik a jeget és a havat, így azok több hőt nyelnek el.

De mindent összevéve hűtő hatásuk az erősebb. “Ezek mindazok a tényezők, amelyekben az ásványi por szerepet játszik az atmoszféránkban. Ez az első áttekintés, ami ezeket a különböző faktorokat együtt vizsgálja” - mondta Gisela Winckler, a Columbia Egyetem klímatudósa. Bár az eddigi klímamodellek egész jó pontossággal jósolták meg a folyamatokat, Winkler szerint a por szerepére ezek nem igazán tudtak választ adni. Korlátozott mennyiségű adat állt rendelkezésre jégmintákból, tengeri üledékekből és más forrásokból, amelyek azt mindenesetre jelezték, hogy a por mennyisége az iparosodás kora előtt elkezdett növekedni a légkörben a mezőgazdaságnak és más emberi tájátalakító tevékenységnek a következtében. Az 1980 évek óta azonban részecskék mennyisége csökkenni kezdett. Ahhoz azonban, hogy a folyamatot jobban értsék a kutatók, még több adat szükésges, de az már látható, hogy a csökkenés az üvegházhatás okozt a felmelegedés felgyorsulását eredményezi. 

Siralmas állapotban van a világ

Az ENSZ-főtitkár szerint siralmas állapotban van a világ az egymással összekapcsolódó számtalan kihívás miatt, a klímaváltozástól kezdve az ukrajnai háborúig, amelyek úgy halmozódnak egymásra, mint az autók egy tömeges karambolban. António Guterres a davosi Világgazdasági Fórum találkozóján hangsúlyozta, egyre nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség, az infláció megélhetési nehézségeket idéz elő, energiaválság van, és a koronavírus-világjárvány hatásai máig érezhetők. A klímaválsággal kapcsolatban felidézte, hogy egy nemrég megjelent tanulmány szerint az Exxon Mobil olajvállalatnál dolgozó tudósok már az 1970-es években elég pontosan meg tudták jósolni, milyen hatással lesz a környezetre a fosszilis üzemanyagok használata. Guterres megjegyezte, hogy már majdnem „hamvába holt” az a kötelezettségvállalás, amely azt célozta, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot. „A csatát éppen elveszítjük” a globális felmelegedéssel szemben, minden héten újabb „klímahorrorral szembesülünk” – fogalmazott.

A fideszes vezetésű V. kerület képviselő-testülete egyhangúlag szavazta meg a helyi ellenzéki frakció kezdeményezését.