Budapest ezúttal kilenc ember levételéhez ragaszkodik a mára több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listáról, amely fél évente, egyhangú jóváhagyással kerülhet megújításra – legközelebb március 15-i határidővel. Közülük másodszor próbálja lehúzatni Aliser Uszmanov, Pjotr Aven és Viktor Rasnyikov oligarchákat a vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási listáról – írta a Szabad Európa (SZER) hírportálja a héten, diplomáciai forrásokra hivatkozva. Rajtuk kívül Magyarország a SZER értesülése szerint mentesíteni kívánja a korlátozások alól Uszmanov testvérét, Gulbahor Iszmailovát, Aven üzlettársát, Mihail Fridmant, Dmitrij Mazepin belarusz-orosz oligarchát és fiát, Nyikita Mazepin Forma 1-es versenyzőt, valamint Grigorij Berezkin és Vjacseszlav Mose Kantor orosz oligarchákat.
A Politico amerikai hírportál szerint az uniós nagykövetek szerdai találkozóján Lengyelország nemtetszését fejezte ki, s erről hivatalos feljegyzés is született a balti államok támogatásával. Az ukrán külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a szankciók fellazítására irányuló magyar javaslatot. „Ellenkezőleg, az EU-szankciók tizedik csomagjának még keményebben kell sújtania Oroszországot” és képességét a háború finanszírozására – írta Dmitro Kuleba a Twitteren.
Az Orbán-kormány által mentesíteni kívánt kilencek közül egyértelműen Uszmanov a legjelentősebb figura. Az USM cégbirodalom üzbég származású alapítója 11,5 milliárd dolláros vagyonával a 7. helyen szerepel a Forbes.ru orosz milliárdosokat rangsoroló 2022-es listáján. Az EU Hivatalos Lapja úgy említi őt mint "Putyin egyik kedvenc oligarcháját", s az elnök üzleti ügyeinek intézőjét. A szankciók miatt Hamburgban lefoglalták 600 millió dollár értékű szuperjachtját, a hajót díszítő gazdag műgyűjteménnyel együtt. Szankciókkal sújtották nővérét, Iszmailovát is, akire közvetve átruházta a vagyonát. Uszmanovnak jelentős érdekeltsége volt az angol futballklubokban (Arsenal és Everton), s néhány fényűző londoni és vidéki ingatlant is birtokolt, amíg a brit kormány márciusban zár alá nem vette vagyonát.
Az 1993-ban gazdasági miniszteri posztig jutó Aven, az Alfa Group jelenlegi társtulajdonosa az EU szerint "egyike annak a mintegy 50 gazdag üzletembernek, akik rendszeresen találkoznak Vlagyimir Putyinnal a Kremlben". A szankciós listára márciusban felkerült Rasnyikov (a Forbes-lista 18. helyezettje) "vezető oligarcha, a Magnyitogorszki Vas- és Acélművek (MMK) tulajdonosa és igazgatótanácsi elnöke. Az MMK Oroszország egyik legnagyobb adófizetője." Mazepin, az Uralchem műtrágyagyártó cég tulajdonosa és vezérigazgatója az EU szerint "Putyin legszűkebb köréhez tartozik", s "az orosz kormánynak jelentős bevételi forrást biztosító ágazatok egyik vezető üzletembere". Az áprilisban szankciókkal sújtott Kantor az Acron Groupnak, az ország egyik legnagyobb műtrágyagyártójának a vezetője, aki "töb ízben kinyilvánította Putyin elnök iránti támogatását és barátságát”. A szankciós listára vele egy időben felkerült Berezkinre úgy hivatkoznak, mint "vezető orosz üzletemberre, akit az elnök "csatlósának tartanak".
A Fidesz-kormány 2014, az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta ellenzi az unió szankciós politikáját, azt állítva, hogy súlyos kárt okoz az EU tagállamainak anélkül, hogy térdre kényszerítette volna Oroszországot. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerda este a SZER értesülésére reagálva azt mondta, hogy az uniós egység érdekében bizonyos szankciókat nem akadályoznak meg, de „ami a magyar érdek szempontjából húsba vágó, kulcsfontosságú, ott pedig megállítjuk és ellene mondunk a szankcióknak”. Ugyanakkor semmilyen részlettel nem tudott szolgálni arra vonatkozóan, hogy a kormány miért követeli az említett kilenc orosz oligarcha lehúzását az EU szankciós listájáról.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Népszava kérdésére, azt mondta: csak egy dologgal tudja összefüggésbe hozni az Orbán-kormány intervencióját, mégpedig, „hogy a miniszterelnök továbbra is azt gondolja, ezt a háborút Oroszország nem veszítheti el, következésképpen ezek a gesztusok – amelyek ismétlődően kínos helyzetbe hozzák Magyarországot a szövetségesei előtt – egyszer majd viszonzásra kerülnek”. Sem ő, sem Szent-Iványi István külpolitikai szakértő nem tudott az említett oligarchák olyan magyarországi érdekeltségéről, amely közvetlenül indokolhatná a közbenjárást érdekükben. Utóbbi inkább arra gondolt, hogy „ez egy Oroszországnak tett szívesség lehet”. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy egyes magyar oligarcháknak vannak olyan kapcsolatai, amelyek ezt indokolhatják.
A Népszava megkérdezte a Miniszterelnökségtől és a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, Magyarországnak milyen konkrét érdeke fűződik ahhoz, hogy a fenti kilenc személy lekerüljön a szankciós listákról, s hogy a névsort a magyar kormány önállóan vagy orosz kérésre állította össze? Tudni szerettük volna azt is, hogy az érintett személyeknek van-e Magyarországon bármilyen gazdasági érdekeltsége, továbbá, hogy a magyar hírszerzés (IH) úgy tudja-e, nem hozhatóak kapcsolatba az Ukrajnát lerohanó orosz államszervezettel? A kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz.
Az uniós szankciós listákkal kapcsolatos magyar politika a jövőben várhatóan még súlyosabb feszültségekhez vezet majd a szövetségeseinkkel, akik Ukrajnával együtt a büntetőintézkedések kiterjesztésére és hatékonyabbá tételére törekszenek. Ez irányba mutat az a tegnapi hír is, miszerint Kijev azt várja, hogy az EU a szankciók következő, 10. körébe vonja be a Roszatomot is a háborúban játszott szerepe miatt. A Washington Post pénteken, dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz állami atomenergetikai konglomerátum azon dolgozott, hogy az orosz fegyveriparnak alkatrészeket, technológiát és rakétaüzemanyaghoz szükséges nyersanyagokat szállítson, ezzel is segítve Moszkva Ukrajna elleni invázióját. A Roszatom esetleges szankciók alá vonása pedig teljesen keresztbe húzhatja a Paks 2 erőművet orosz finanszírozással és beruházókkal megépíteni akaró Orbán-kormány terveit.
